A MOL Liga lebonyolítása röviden: a kilenc csapat két oda-vissza kört azaz 32 mérkőzést játszik majd december 12-ig. Utána a nyolcadik és kilencedik helyezett megküzd a negyeddöntőbe kerülésért, két nyert mérkőzésig. A negyeddöntők december 21-én kezdődnek, s akárcsak az elődöntők, három nyert meccsig tart, a döntőben már négy találkozón kell nyernie a jobbik csapatnak. A MOL Liga utolsó játéknapja (döntő hetedik meccs esetén) 2011. január 26.

Ami a csapatokat illeti, hat magyországi és három romániai illetőségű csapat tagja a keretnek. Visszatért a Steaua immáron Rangersként illetve a fehérváriak farmcsapata. Melletük a tavalyi csapatok, a Fenestela Brassó, a HSC Csíkszereda, DAB.Docler, az FTC-Rangeways, a Miksolci Jegesmedvék, az UTE és az immon Vasasként induló volt Stars vesz majd részt a küzedelemben.

Az erőviszonyok képlékenyek, talán csak a későn összeálló újpestiek lógnak ki egy kicsit lefelé. A Miskolc, akárcsak mi, az idén már profi csapatként indul, a Csíkszereda hagyományosan erős, a tavalyi alapszakaszt fölényesen nyerő DAB csapata lényegében együtt maradt, s az is biztos, hogy a Steaua nem véletlenül tért vissza egy év szünet után. Székesfehérváron rengeteg fiatal tehetséget láthatunk majd, többen külfödről tértek vissza, hogy bizonyítsanak.

Szoros, kiegyensúlyozott bajnokság vár tehát a szurkolókra, ahol a Ferencvárosnak is vannak markáns céljai. Bár hivatalos célkitűzés nincs, nyilvánvaló, hogy a válogatottakkal megerősített csapatunk odaérhet az első négy közé.

11 év után újra zöld-fehérben, s rögtön csapatkapitányként. Első benyomások?

Alakulunk. Lényegében egy teljesen új csapat épül. Nagyobb a költségvetés, sok az új játékos, új módszerek és elvárások mentén szerveződik a csapat, ami nagy felelősséggel jár mindenki, így az én számomra is. Többen is vagyunk, akik már megtapasztalhattuk a számomra etalonként számon tartott Pat Cortina módszereit, s tudjuk miként működik egy igazán profi csapat. Azt a közeget szeretnénk ide is behozni.

Hol tartunk ebben a munkában?

Még az elején. Akárcsak edzőnk, Hakan Nygren, én is úgy gondolom, hogy még vagyunk teljesen készen. Jó lett volna még egy-két hét felkészülés, a négy hét jég még nem volt elegendő. Azonban azt is tudjuk, hogy zsúfolt a versenynaptár, alig három hónap alatt le is tudjuk a MOL Liga 32 alapszakasz meccsét, s utána jön majd a bajnokság.

Rögtön az első hét is nagyon nehéznek tűnik. Mire számíthatunk?

Őszintén megmondom, nem tudom. Nem tudjuk pontosan, hogy tartanak az ellenfeleink, nem láttuk őket. Tudjuk, hogy a miskolciak kanadaiakkal, a HSC Csíkszereda pedig újra remek légiósokkal erősített. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ők már kész csapat lennének. Mi biztosan nem vagyunk komplettek, ennek ellenére az minimális célunk, hogy az adott meccsen mindent kihozzunk magunkból, s akkor már olyan rossz nem lesz.

Óhatatlanul szóba kell hoznunk a válogatottat. Jó páran vannak most már a csapatban, akik az elmúlt években eljutottak a nemzeti csapatba. Ez segíthet?

Tényként kezelhetjük, hogy Fehérvárról a legkönnyebb a válogatottba jutni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mi, akik itt játszunk, ne akarnánk szerepelni a következő, hazai rendezésű vébén. Ismét csak a Cortina érát tudom említeni, akkor a mester ismerte a játékosokat, így mindig felelősen tudott dönteni. Az, hogy vagyunk egy páran akik ott lehetünk, szerintem abszolúte jó, hiszen ez azt is jelenti, hogy jó játékosok vannak a keretben, akik egymást is húzhatják, s minél jobb a csapat, annál jobbak a játékosai is.

1997-ben ott voltál a jégen az utolsó bajnoki címünk alkalmával. Szerinted lehet még egyszer olyan hangulat egy Fradi jégkorong meccsen?

Olyan biztos nem. A BS-nek megvolt az egyedi atmoszférája, azt a bajnoki döntőt pedig soha nem fogom elfelejteni. A pálya tehát behatárolja a lehetőségeket, de azon dolgozunk, hogy visszahozzuk a szurkolókat a lelátóra. Úgy gondolom, hogy ha újra mezőny elején lennénk, már egy jó alap lenne. Egy márciusi bajnoki döntő például biztos, hogy sok szurkolót hozna. Ez persze még messze van, s nagy a konkurencia, de ha halkan is, de célként tűzhetjük ki magunk elé, már csak azért is, mert egy szezon előtt mindig szükség van arra, hogy átgondoljuk mi is akarunk elérni.

Csaptunk első idei bajnoki mérkőzését kedden 19 órakor játsza majd a Miskolci Jegesmedvék ellen.

Ma bemutatkozott az FTC-Dunaferr serdülő gárdája is. Ebben a korosztályban hat játékosunk szerepel a közös csapatban. Elsőként rögtön egy nehéz ellenfél, a Kercsó Árpád edzette Sapa Fehérvár AV19 volt az ellenfelünk, akiket kemény csatában, egy góldús mérkőzésen sikerült legyőznünk 7-5-re.

Tegnap Pöstyénben egy nagyon erős csapat volt az ellenfelünk, mégis minden játékos egybehangzóan állította, ilyen meccsekre van minél többre szükség, az előrelépés érdekében. Az első harmadban enyhe hazai fölény volt a jellemző, mégis túlzott volt a kétgólos előny. Ennek ellenére a sok emberhátrány és a rossz helyzetkihasználás miatt nem szólhattunk egy rossz szót sem.

A második játékrész elején Hoffmann Attila egy szemfülés góllal szépített és akár egyenlíthettünk is volna, ehelyett azonban újabb hazai gólok jöttek. Más kérdés, hogy ebben azért a játékvezető keze is benne volt. A harmadik találat előtt Barbabás Miklóssal szabálytalankodtak elég durva módon, mégsem szólt a síp, majd Dancsfalvi Norbert szabályos találatát is érvénytelenítette a spori kisles címén.

Az utolsó húszperc döntetlent hozott. Az áthúzódó (s nem mellesleg a mérkőzésen első) emberelőnyünket gólra váltotta Feil Arnold, ám erre még jött egy hazai válasz. Összességében remek kis meccset játszottunk, amelyen újra konstatálhattuk, hogy nem rossz a csapat, de még mindenben fejlődnie kell az eredményességhez.

Ami a támadásokat illeti, úgy néz ki, hogy Hakan Nygren megtalálta az ideális felállást, mind a Borbás-Gavriljuk-Kiss, mind a Feil-Majoross-Peterdi, mind a Jánosi-Hoffmann-Borsos trió mutatott szép dolgokat és a negyedik sornak is megvoltak a lehetőségei, elég legyen csak Dancsfalvi meg nem adott találatára gondolnunk.

Hátul az első két sorban csupa légióst láthatunk, ám ha Timo Lindström kap lehetőséget, akkor már lehetnek gondok az összeállítást illetően. A kapusposzt egyébként csak emiatt tűnik bizonytalannak, mert Lindström és Budai Krisztián is jó formában van legyen bármelyikük a kiválasztott, s akkor ott van még mögöttük a tehetséges Pleszkán József is.

Tény, jó lenne még egy kis idő és pár meccs, amikor is még jobban összeszokhatna a csapat, ám azt se feledjük, hogy rutinos, jó játékosok érkeztek hozzánk, akik így is tudják majd hozni magukat a tétmérkőzéseken, s ahogy jönnek majd a meccsek, majd meglesz az igazi összhang is a gárdában a játékot illetően.

Nem történt meglepetés, az amatőr alapokon működő hazai csapat csak ideig-óráig tudta megnehezíteni a mieink dolgát. A szurkolók és néhány játékos is talán nosztalgikus hangulatba kerülhetett a helyszín, illetve a vendéglátok meze (amely a három évvel ezelőtti közös viselet volt) láttán, ám a jelenlegi realitást, és az ebből fakadó végeredményt ez sem befolyásolta.

Pedig az elején a régi ismerősök, Tomas Hentek és Peter Lukac vezérelte érsekújváriak okoztak néhány meleg percet, s csak Budai Krisztiánon múlt, hogy nem kerültünk hátrányba. Jellemző volt, hogy első nagy helyzetünket emberhátrányban hoztuk tető alá, néha kissé könnyedén, mit több nemtőrödöm módon terelgették a pakkot a fiúk. Aztán egyetlen gól mindent megváltoztatott, s onnantól már nem volt megállás.

Dancsfalvi Norbert és Feil Arnold akciója törte meg a gólcsendet, amit az újrakezdés után rögtön követett Marko Hucko találata. Az első harmadban még Hoffmann Attila góljának örülhetett a szépszámú zöld-fehér szimpatizáns, így háromgólos előnnyel mehetett pihenőre Hakan Nygren alakulata. A második játékrész David Vychodilról szólt, betalált távolról, kipattanóból illetve egy szép támadás után is. Ebbe csak Jánosi Csaba üres kapura kijátszott gólja szólt bele, így azt sem bántuk, hogy szépítettek a hazaiak.

Az utolsó periódus elején Borbás Gergely duplázott. A hazai még szépítettek ezután, a végszó azonban a mienk volt, Borsos Attila nem akart lemaradni a sorában, így Hoffmann és Jánosi után ő is betalált, beállítva a végeredményt. A meccset összegezve elmondhatjuk, láttunk már jobbat is, de szerény tudású, ám lelkes ellenfél ellen nem volt hiábavaló a játék, újabb hatvanpercnyi meccsidő került a botokba-fejekbe-lábakba. Holnap biztosan nehezebb lesz.

Hakan Nygren:
Egy gyengébb ellenfél ellen játszottunk ma, s ennek megfelelően szép dolgokat mutatva magabiztosan győztünk. Ettől függetlenül nem lehet elégedett, mert gyakran voltunk könnyelműek és fegyelmezetlenek. Az első sor ma kifejezetten rosszul játszott, annak viszont örülök, hogy a haramdikból minden csatár eredményes volt. Holnap főpróba, remélem ennek szellemében kezdjük majd a mérkőzést a felkészülési időszak legerősebb ellenfele ellen.

A mai napon tehát egy kicsit több lehetőség nyílhat a támadások gyakorlására, amire szükség is lehet, hiszen a sérültek felépülése után Hakan Nygren ismét belenyúlt a támadó triókba. Az érsekújváriak között minden bizonnyal felfedezjetünk majd ismerősöket, olyan játékosokat, akik a két klub együttműködésének évében akár még itt nálunk is játszottak.

A pöstyéniek eddigi edzőmeccseiről az derült ki, hogy bár elment pár játékos, a keret gerince együtt maradt. Nincs ott például a érsekújvári idejében a Fradiban is több meccset lehúzó Lukas Mucha, vagy a tavalyi legeredményesebb Radoslav Kolnik sem, de jöttek is új játékosok, amivel mindnen jel szerint megmaradt erős csapatnak a tavalyi másodosztályú bajnok.

Kemény felmérő lesz tehát a holnapi csata, igazi főpróba, a szeptember 7-i Miskolc elleni szezonnyitó előtt.

Időközben elkészült az utánpótlás bajnokságok selejtezőinek sorsolása. Az előkészítő korcsoportban mindenkinek játszania kell, a közös csapat szeptember 18-án Dunaújvárosban a fehérváriak első, az újpestiek második csapata mellett a most kétszer legyőzött begrádiak ellen veszik fel a harcot, ahol az első két helyen kell majd végezniük a felsőházi szerepléshez. Érdekesség, hogy a kiírás szerint a bajnokságban majd csak az A csoportban számolnak majd eredményeket (tavaly ebben a korosztályban nem volt bajnoki számolás).

A kölyök csapat szerencsés volt a sorsolásnál. Igaz ők már szeptember 12-én pályára lépnek, de mivel négyes csoportba kerültek (a többiben csak három csapat szerepel), így egy botlás belefér majd, hiszen innen fog egyedül két csapat a felsőházba kerülni. Könnyű dolguk így sem lesz, hiszen a Zalai DAB Titánok, a kettes számú fehérvári csapat és a kaposváriak ellen kell majd játszaniuk.

Serdülőben nem kell selejtezőt vívni, ott a Dunaferr tavalyi jó szereplésének köszönhetően alanyi jogon jár a felsőházi részvétel.

A tavalyi szlovák 1.ligában kilencedik helyen végzett vágbeszterceiek ellen is minimális vereséget szenvedett csapatunk tegnap este a szlovák U20-as válogatott otthonául szolgáló jégcsarnokban. A forgatókönyv nem nagyon változott a múlt hetihez képest, mentek a fiúk előre, de sok helyzetet elpuskáztak, az ellenfél pedig kíméletlenül büntette a hibákat.

A dugók és a szakadó eső miatt épphogy beesett a csapat a pályára, még a jeges bemelegítést sem sikerült végigcsinálni. Timo Lindström például fel sem ment a jégre, inkább szárazon melegített be a találkozó előtt. Ennek megfelelően kissé tompák voltak a srácok a meccs elején, de a vendéglátók sem diktáltak nagyobb iramot. Rögtön az elején Horváth Gáspár lőhetett volna gólt, majd a pirosak találták el a kapuvasat, utána viszont csak a létszámfölényes helyzetek okoztak némi izgalmat.

A párás pályán, hiába zúgott a ventillátor, néha alig lehetett ellátni a kapukig, ami szintén nem segített a pályán lévőknek. Némiképpen tehát meglepetés volt a harmadbeli gólváltás. Mi szereztünk vezetést, az addig is agilisan játszó Peterdi Imre küzdött ki magának egy helyzetet, s bár közeli lövését védte a kapus, David Vychodil reagált a leghamarabb megszerezve első zöld-fehér gólját.

Ekkor négy a négy ellen játszottak a csapatok, nem sokkal később azonban már a hazaiak voltak előnyben, amit sikerült kihasználniuk. A második játékrész katasztrofálisan indult, két óriási védekezési hibát is elkövettünk. Az első után még csak egy kihagyott büntetőt jegyezhettünk fel, a második viszont már gólt hozott. Nem sokkal ezután Hakan Nygren úgy gondolhatta, hogy kéne egy kicsit hatni a játékvezetőkre.

A rutinos mester némi műbalhé végén már összemosolygott a bírókkal, s bár nem volt a részükről nagyobb nyomás, a fiúknak nem ártott meg ez kis intermezzo. Innentől ugyanis átvették a kezdeményezést, egyértelműen veszélyesebben játszottak, ám az egyenlítés ekkor még nem jött össze. Összejött viszont az utolsó periódusban. Majoross Gergely kétszer is betalált, mindkét szélsője, Peterdi és Feil Arnold is egy-egy forintos passzt adott a csapatkapitánynak.

Fájdalom, ez nem ért semmit, hiszen a két találat között és után is válaszolt a HK 95 Povazska Bystrica, így a meccs végén már ismerős képeket láthattunk, FTC időkérés, kapuslehozatal, minden eredmény nélkül. Most két szabadnap következik a fiúknak, jövő héten pedig az utolsó két felkészülési meccs az érsekújváriak és a pöstyéniek ellen.

Hakan Nygren:
Bár veszítettünk, összességében nem vagyok elégedetlen, mert a játék taktikai részében előreléptünk. Ennél a csapatnál egyértelműen jobbak vagyunk, éppen ezért meg kell említeni azt a három okot, ami nagy szerepet játszott a vereségben. Elsőként újra a rossz passz játékot említeném, most ráadásul sokat rizikóztunk is, amiből többször került bajba. Másodszor az immár tendenciózusnak bizonyuló nagy hibákra kell kitérnem, amire egy edző nem tud felkészülni, ezt csak maga a játékos küszöbölheti ki. A harmadik a helyzetkihasználás, a kapu előtti játék, ebben még sokat kell fejlődnünk.

A hiányzóknak és az újaknak köszönhetően ismét változtak a sorok, a kapuban pedig Timo Lindström kap majd lehetőséget.

Ami a meccset illeti, Váradi Csaba alapvetően elégedett volt a látottakkal, a kilenc budapesti játékos közül a három gólt szerző Al-daadu Ádámot és Galántai Imrét emelte ki. Amolyan igazi szezon eleji játékként jellemezte a mérkőzést, amelyen voltak szép megoldások, de a csapatjáték még akadozott. A két csapat vasárnap reggel újra összecsap majd Dunaújvárosban.

Az utánpótlásunknál mostanra kialakultak a szerepek az edzőket illetően. A legkisebbekkel Fekti Bálint és Szabó Coca, a középső korosztályokkal Váradi Csaba, míg a serdülőkkel és az ifikkel Prakab Gábor foglalkozik elsősorban. Az trénerek természetesen besegítenek egymásnak, ezenfelül pedig külön egyéni képzéseket is tartanak majd a játékosoknak.

A Gyetva Kupa zárónapján megszerezte első győzelmét csapatunk az idei előszezonban. A zólyomi fiatalok ellen sokáig szorosan alakult az eredmény, de a harmadik harmad közepén sikerült megtörni ellenfelünket, így végül magabiztos győzelmet arattunk.

Szombaton a tőketerebesiek elleni meccs is megvolt a lehetőség a győzelemre. Emberhátrányban kapott góllal kezdtünk, Branko Mamics révén azonban sikerült hamar egyenlíteni. A második játékrész elején történt rövidzárlat aztán eldöntötte a találkozót. két perc alatt két gólt kaptunk, s bár utána gyorsan jött a szépítés, majd egyenlíteni is sikerült, ezután megint a HK Trebisov ütött gólt, az utolsó húszpercben pedig sikeresen őrizték a minimális előnyt.

Másnap reggel a HKM Zvolen B csapata következett. A zólyomi juniorok előző este egy izgalmas presztízs meccset játszottak a HC 07 Detvával, amit végül elveszítettek. Várható volt, hogy fáradtabbak lesznek, de az rólunk is elmondható volt, hiszen reggel otthonról indult a csapat. A buszra már sérülten szállt fel Vitalij Gavriljuk és Marosi Zoltán, így Nygren mester három sorral kezdett a mérkőzésen, s egyedül a második ötös maradt egyben.

Ahogy az várható volt, zöld-fehér fölényben teltek a percek, de hiába volt Branko Mamics újabb gólja, az első harmad mégis döntetlennel zárult. Rengeteg helyzetet sikerült elpuskázni, Peterdi Imre például büntetőt hibázott, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, büntetett az ellenfél, emberelőnyös góllal egalizált a Zvolen.

A második játékrész kissé laposabbra sikeredett, de azt azért már sikerült megnyerni egy újabb Mamics góllal. Az utolsó játékrész elején érezhető volt, hogy egy újabb góllal meg lehet törni a szlovákok akaratát. Ez a találat a 47.percben született meg, Borsos Attila Dancsfalvi Norbert szép passzát ütötte a kapuba.

Az ex-dunaújvárosi szélső aztán emberhátrányban is betalált, utána pedig Dancsfalvi Norbert és Peterdi Imre is bepofozott még egy lecsorgó korongot, a meccs végén esett zólyomi emberelőnyös gól pedig alig kozmetikázott valamit az eredményen. A hétvégi három meccs remekül szolgálta csapatunk felkészülését, a gárda legközelebb pénteken este fél nyolckor játszik majd Puchovban a vágbesztercei csapat ellen.

Hakan Nygren:
A második meccsen sajnos sok gól kaptunk. Ezek nagy egyéni hibákból estek, mégis volt más szembeszökő hiányosságunk, a passzjátékunk. Úgy éreztem, mintha félnének passzolni a játékosok, gyenge és pontatlan átadások sorozatával magunkra húztuk ellenfelünket. Az utolsó találkozót egy gyengébb gárda ellen vívtuk, ám hiába volt sok helyzetünk az elejétől fogva, csak az utolsó játékrészben használtuk ki őket elégséges számban.

Összességében elmondhatjuk, hogy lépegetünk előre, ám sok olyan állandó hibánk van, amit muszáj lesz kijavítunk a rajtra. A csapat egységeinek összhangja, a helyzetkihasználás és a fegyelmezettség terén is van hova fejlődnünk. Van még három felkészülési meccsünk, bízom benne, hogy elég lesz az összecsiszolódásra.

Mielőtt szót ejtenénk csapatunk idei első felkészülési mérkőzéséről, fontos híreket kell közölnünk. A Gyetva Kupa átalakult egy felkészülési dzsemborivá, ahol a hat csapat három-három mérkőzést játszik három nap alatt. Ennek megfelelően változott csapatunk programja is, holnap 13.30-tól a HK Trebisov, míg vasárnap 11 órától a HKM Zvolen B csapata ellen lesz majd meccse az FTC-Orangewaysnek.

De vissza a mai naphoz. Új edző, rengeteg új játékos, Majoross Gergely személyében új csapatkapitány korcsolyázott ki a jégre a szép számú ferencvárosi szimpatizáns elé. Azonban minden szemppontból rosszul indult a mérkőzés. A mieinken érződött az összeszokatlanság, nem ízlett nekik a szabványnál kisebb pálya sem, s ha ez nem lett volna elég jöttek a kiállítások is. Ennek köszönhetően hamar előnybe kerültek a nagytapolcsányaik, miután kihasználtak egy kettős emberelőnyt.

A gólon kívül is észrevehető volt ellenfelünk fölénye, ám Timo Lindström jól védett, így maradt idő arra, hogy szépen-lassan összeálljon a gárda. Ahogy telt az idő, úgy jöttek föl a fiúk, ami a 25. percben hozta meg eredményét, Vitalij Gavriljuk jó passzt kapott, és két szép csel után, a kapust is elfektetve már csak az üres kapuba kellett húznia a korongot.

Ekkorra már talán fölénybe is kerültünk, ám hiába volt valamivel több helyzetünk, a középső játékrész vége előtt nem sokkal újra ellenfelünk szerzett vezetést. Az utolsó harmadra egy motivált zöld-fehér gárda jött ki a jégre, amelynek sikerült is emberelőnyben egyenlítenie, Chris Eade lőtt a kékvonalról, amibe Kiss Gábor ért bele.

Az alapvetően nagy iramot, ám kevés igazi helyzetet hozó mérkőzés vége végül nem a miénk volt, egy újabb emberhátrányban kapott góllal elveszítettük a csatát. Pedig a végén még lehoztuk a kapust is, ám ebből is csak egy újabb kiállítást szedtünk össze. A hatvanpercnyi játék után elmondhatjuk, van lehetőség a fiúkban, s mindössze csak még több munka kell hozzá, hogy a lehetőség eredménnyé váljon majd általuk.

Hakan Nygren:
Noha ez csak az első meccs volt, nem voltam elégedett. Nagyon sok volt a hiba, a rossz passz, és feltűnő volt, hogy nincs meg az összhang és a távolság a csatárok és a hátvédek között. Dolgozunk tovább, holnap ugyanebben az összeállításban játszunk, remélem már akkor láthatjuk majd a fejlődést.

Leendő ellenfeleink mindegyike túl van már több felkészülési mérkőzésen, így ha lehet még nehezebb a feladat. Első ellenfelünket ismerhetjük talán a legjobban, a nagytapolcsányiak ellen a tavalyi előszezonban kétszer megmérkőztünk, kevés sikerrel, egy 5-1-es és egy 9-5-ös vereség lett a vége. Szombaton a zólyomi B csapat következik, ők minden valószínűség szerint az extraligás csapatba igyekvőkkel és legtehetségesebb juniorjaikkal állnak majd fel. Vasárnapra marad a helyosztó mérkőzés, ahol a csoportok végeredménye alapján keresztbe játszás lesz, így ellenfelünk majd csak szombat este derül majd ki.

Csapatkapitányunk, Hoffmann Attila várja már a megmérettetést:

"Jól lesz végre mérkőzést játszani! Három dolgozunk együtt, kemény edzéseken vagyunk túl. Mostanra már kialakult a keret, összeálltak a sorok is. Egységes csapatot alkotunk, mind a négy sorban van lehetőség, s a most következő mérkőzések is segíthetnek abban, hogy még hatékonyabbá válunk. A cél természetesen az, hogy a MOL Liga rajtára már topformában legyünk, de most sem lesz mellékes az eredmény, annál is inkább, mert erős csapatok ellen mérhetjük le, hol is járunk a megkezdett úton."

A Gyetva Kupa ferencvárosi érdekeltségű mérkőzései:

augusztus 20., 16.30: FTC-Orangeways - HC Topolcany
augusztus 21., 10.00: FTC-Orangeways - HKM Zvolen B
augusztus 22.: Helyosztók
12.00: 5-6. helyért
14.15: 3-4. helyért
16.30: döntő

A Ferencváros jégkorong csapatának 2010/11-es kerete pedig a következő:
Budai Krisztián, Timo Lindström, Pleszkán József - kapusok
Barabás Miklós, Bontovics Márton, Chris Eade, Horváth Gáspár, Marko Hucko, Hüffner Adrián, Branko Mamics, Nagy László, Székely Mádai László, Ványi Gergő - hátvédek
Borbás Gergely, Borsos Attila, Dancsfalvi Norbert, Vitalij Gavriljuk, Feil Arnold, Jánosi Csaba, Hoffmann Attila, Kiss Gábor, Majoross Gergely, Marosi Zoltán, Peterdi Imre, Linus Schellin - csatárok.

Szabó Attila technikai vezető ma azért leadott egy nevezési listát a szövetségben, révén lejárt az erre adott határidő, ám a névsor még nem volt teljes. Ami a gyakorlást illeti, új sorok voltak ma a jégen, új edzőmezekben, így zöldek, fehérek, kékek, narancssárgák és szürkék püfölték a korongot. Előtérbe kerültek a taktikai elemek is, ami nem is csoda, hiszen pénteken már mérkőzés vár majd a fiúkra. Azon meccsen fog debütálni az új mez, amely elkészült és meg is érkezett, s jelenleg a szertárban várja első bevetését.

A korai a időpont ellenére szép számmal voltak érdeklődők a keret egymás közötti játékán, szurkolók, családtagok, sportágon belüliek álltak a nézőtéren, és látták azt, hogy szinte rögtön a kezdés után megszerezte az első gólt a szerb hátvéd, Branko Mamic. Később is góllövő kedvükben maradtak a játékosok, így hiába védett jól mind Budai Krisztián, mind a Lengyelországból, az ifjúsági válogatottról visszatérő Pleszkán József, sokszor zörgött a háló egy-egy szép támadás végén. A végeredmény, tekintve, hogy szinte minden sor játszott többi ellen, mellékes, a lényegre, azaz a névsorra pedig várnunk kell még legalább egy napot.

A Hakan Nygren vezette stáb már elmúlt héten is kemény munkát végzett a fiúkkal. A svéd mester és kollégái, Szergej Oreskin és Valentényi Sándor felváltva kínozta a játékosokat a Népligetben. Jelenleg 30 játékos készül az első gárdával, ám ez csak átmeneti állapot, a tervek szerint 3 kapus mellett 22 mezőnyjátékos alkotja majd a keretet a szezonban.

A keretszűkítés augusztus 15-én lesz esedékes, aznap két felé oszlik a gárda és egymás ellen játszik majd tesztmeccset. Addigra már az utánpótlás is túl lesz az első héten, s mint az már eldőlt, örömteli fejleményként minden korosztályban (valahol a Dunaferrel közösen) lesz majd zöld-fehér csapat a bajnokságokban. Ez pedig azt is jelenti, sok-sok munka vár majd mindenkire, aki a Ferencváros jégkorongozóiért dolgzik majd az elkövetkezendő időkben.

A jövő heti edzésbeosztás itt érhető el.

Lezárult bérletpályázatunk. Zsigmond Balázs több tervet is küldött nekünk, szorgalma pedig kifizetődő volt, hiszen az ő egyik terve lett a győztes. Reményeink szerint hamar sikerül majd a tervet a gyakorlatba is átültetni, az árusítás kezdetének pontos időpontja még képlékeny, de érdemes lesz majd figyelni, hiszen az első időszakban biztosan kedvezményes áron lesz megvásárolható a szezontikett.

Összeállt ugyanakkor csapatunk edzőmérkőzéseinek listája. Augusztus 20-án A HC 07 Detva, míg 21-én a HKM Zvolen B csapat ellen játszunk Gyetván. Utána is maradunk a Felvidéken, augusztus 27-én Vágbesztercén a HK 95 Povazska Bystrica vendégei leszünk. ezután ismerős helyre látogatunk, szeptember elsején az érsekújváriak vendégei leszünk, másnap pedig a tavalyi szlovák 1.liga győztesével, a ŠHK 37 Piešťany gárdájval mérjük össze erőinket Pöstyénben.

Az összejövetel úgy kezdődött, hogy a Ferencváros az idén nem lesz tagja az OB I-es mezőnynek. Az ok a fehérvári csapat korlátok nélküli visszajátszása. Azt szerettük volna elérni, hogy Fehérvár EBEL-es csapata ne vehessen részt a jelenlegi módon a magyar bajnokságban. Ezzel a kijelentéssel magunkra maradtunk ugyan, ám később sikerült elfogadtatni javaslatunkat, így elhárultak az akadályok.

A székesfehérváriak nagy csapata tehát ugyanúgy, mint tavaly, az elődöntőben csatlakozik majd be, ám egy lényeges megszorítással. Az EBEL-ben használatos pontszámítás adta az ötletet. Az idén 60 pont a maximum a nemzetközi ligában, ám az OB I-ben már csak 38 pontos lehet majd a regnáló bajnok. Ez körülbelül azt jelentheti, hogy légiósok (akik 4 pontos embereknek számítanak) nélkül kell majd játszania a kék-fehéreknek.

Ezzel természetesen még mindig toronymagas favorit marad a Sapa Fehérvár AV19, ám ellenfeleinek, köztük nekünk is, talán lehetősége nyílik majd arra, hogy egy-két meccsen megszorongassa majd a sztárokat.

A keret majdnem hiánytalan volt a mai rajton, mindössze Vitalij Gavriljuk hiányzott (igazoltan), ő augusztus 10-én kapcsolódik majd be a munkába. Nem öltözik viszont idén sem zöld-fehérbe Sándor Szilárd, mivel a mai határidőig sem rendeződött a helyzete. A Népliget csak ezen a héten lesz a csapat otthona, augusztus 9-től már jégen edz majd a gárda Pesterzsébeten.

Ott lesz majd Jánosi Csaba is, válogatott szélsőnk ugyanis is biztossá tette ma jövő évi kerettagságát, a csatár zsinórban a kilencedik szezonját kezdi meg zöld-fehérben. Sándor Szilárd sorsa még mindig kérdéses, de ez az ügy is lezárul hétfőig. Egy másik dolog viszont már most biztos: nem lesz ott csapatunk a Brassó augusztusi tornáján. A bő keret, valamint a jéghiány miatt kellett visszamondani az invitálást, így vezetésünknek egy kisebb gond szakadt a nyakába, több edzőmérkőzést kell leszerveznie majd az elkövetkezendő napokban.

Osztrák, szlovák és hazai csapatok vannak képben, de egyenlőre csak az tűnik biztosnak, hogy öt meccsnél nem lesz hosszabb az előszezonunk.

Újra csak játékra invitálunk mindenkit. A mezek megtervezésére való felhívás sikeresnek bizonyult, majdnem 50 pályamunka érkezett, így adta magát az újabb öltlet, a szezon tikettek külsőségeiben is szeretnénk veletek, a szurkolókkal együtt dolgozni.

Kritérium ezúttal kettő van, a bérletek bankkártya méretű plasztikkártyák lesznek, ezért ebben a formátumban kérjük a pályamunkákat augusztus 2-án éjfélig. A második dolog, a kártya hátulján kötelezően feltüntetendő sablonszöveg, amely minden sportesemény belépőjén szerepel.

Az emailcím változatlan: fradihokikukacfradihoki.hu

A jó hangulatú, mintegy másfél órás összejövetelen sok minden elhangzott, ám más konkrétumot nem igen lehet megemlíteni, hacsak azt nem, hogy még várható egy-két játékos érkezése, akár a határon túl, akár innen. A felkészülés augusztus 2-án kezdődik majd.

Elkészült már az a rajz is, ami kisebb átalakítások után, a végleges tervnek tekinthető. A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhető. Reményeink szerint már Brassóban bemutatkozhat Benedek Robi győztes munkája.

Vele már közel végleges a keret, kezdődhet a felkészülés. Előtte azonban még, az újkori szokásokat megtartva újra ankétra hívjuk szurkolóinkat. A helyszín ismét a Népliget, a pontos időpont pedig július 22., csütörtök, 17 óra. Az összejövetelen az érdeklődők megismerhetik a szezon előtti terveket, ezenfelül pedig kérdezhetnek, s nemcsak a vezetéstől, hiszen Hoffmann Attila, Majoross Gergely és Peterdi Imre személyében játékosok is rendelkezésre állnak majd.

A képekre kattintva természetesen nagyobb méretben is megtekinthetőek a tervek.

Borsos Attila zöld-fehérben

A 37 éves támadó neve összeforrt a dunaújvárosiakkal. A Gyergyószentmiklósról indult játékos Magyarországon a Lehel csapatában kezdett, utána viszont másfél évtizeden át szolgálta az Acélbikákat. Róla számtalan bekapott gól juthat az eszünkbe, reményeink szerint ezentúl az ellenfelek félik majd a csatár góljait.

Július 20-án kezd az ifjúsági csapat

Vezetőségünk célja, hogy a junior bajnokság kivételével minden korosztályban induljon csapat a következő szezonban. Az U18-as gárdát Szergej Oreskin és Várady Csaba irányítja majd. A felkészülés száraz edzésekkel kezdődik majd a Népligetbe. Mivel ez egy lyukas korosztályunk, továbbra is várjuk játékosok jelentkezését. Szergej Oreskint a 30/641-2898-as, míg Várady Csabát a 30/385-1958-as számon lehet elérni.

A hármas a nyerő

Már folyik a meztervek kiértékelése, és hamarosan bemutatjuk azokat a terveket, amelyekre majd szavazhatunk, s amelyből a győztes lesz majd csapatunk következő szezonbeli meze. Előtte azonban lezárjuk a fejvédőkre kiírt szavazást. A győztes a 3-as verzió, amely a szavazatok 54%-át nyerte el, így ilyen mintájú fejvédőben játszanak majd a fiúk 2010/11-ben.

"Döntésemnél a szakmai érvek játszották legfőbb szerepet. Az újpesti vezetők marasztaltak, ám ezt elsősorban érzelmi alapon tették, nekem viszont fontos volt, hogy pályafutásom jövőjét illetően jól döntsek. Profi játékosnak tartom magam, így azt néztem elsősorban, hogy hol tudok továbbfejlődni, hol tudom magamból kihozni a legtöbbet. Erre pedig, úgy érzem, a Ferencvárosban minden lehetőségem meglesz, a vezetőség szép terveket vázolt fel, a csapat erősödik, így remek szezonnak nézhetünk, nézehetek elébe."

Ugyanakkor továbbra is ott lebeg a levegőben, hogy az újpesti csapatkapitány öltözött zöld-fehérbe, márpedig Fradi-Újpest viszonylatban ennél kisebb történések is nagy port kavarnak fel.

"A Fradi-Újpest, az Fradi-Újpest. Játékosként nem foglalkozom vele, a jégen csak a játékra koncentrálok. Az öltözőben, úgy gondolom, nem lesz problémám, hiszen a csapat jórészét ismerem, mi több legtöbbjükkel játszottam már egy csapatban. Ami a szurkolókat illeti, hitem szerint könnyű lesz majd velük is, hiszen, ha jó lesz a csapat és jönnek az eredmények, akkor hamar elfogadnak majd. Sok munka vár most ránk, remélem sikerül majd bizonyítanom nekem is és az új Ferencvárosnak is.

Minderre szeptember 7-én nyílik majd először lehetőség, akkor Pesterzsébeten a Miskolcot fogadjuk majd a MOL Liga nyitónapján.

Talán a legfontosabb, hogy új főszponzorként az Orangeways lehetővé tette, hogy emelt költségvetéssel, jelentős igazolásokkal merészebb célokra alkalmas csapat formálódjon zöld-fehérben.

Nézzük, kikből áll a keret jelenleg (kiemelve az új igazolások):

Kapusok: Budai Krisztián, Timo Lindström, Pleszkán József

Hátvédek: Barabás Miklós, Bontovics Márton, Holló István, Horváth Gáspár, Marko Hucko, Hüffner Adrián, Nagy László, Székely Mádai László

Csatárok: Borbás Gergely, Dancsfalvy Norbert, Feil Arnold, Vitalij Gavriljuk, Hoffmann Attila, Jánosi Csaba, Majoross Gergely, Marosi Zoltán, Molnár Ádám, Peterdi Imre, Rosztocsil Tamás, Linus Schellin, Szilágyi Levente

Közülük többeket már bemutattunk itt is, nézzük a többieket. Kezdjük a legfrisebbel, Vitalij Gavriljukkal. A 26 éves ukrán csatár többnyire saját hazájában játszott, ám köthető hozzánk illetve a MOL Ligához is. Előbbi Hakan Nygren edző révén tehető meg, akinek a játékosa volt a Partizan Boegrad csapatában, utóbbi pedig a Steaua révén, ahol 2004-ben játszott.

Hátvéd poszton Bontovics Márton és Hüffner Adrián az új név. Előbbit nem nagyon kell bemutatni, hiszen egy év után tér vissza hozzánk, utóbbi pedig dunaújvárosi illetőségűként két szerződött Újpestre, ahonnan bekerült a válogatottba is. Pleszkán József fiatal, ifjúsági korú hálóőr, tavaly a Stars második számú kapusa volt.

A csatárok között még két új fiú van. Dancsfalvi Norbert az elmúlt években leginkább szlovák korosztályos csapatokban szerepelt, többek között az érsekújváriaknál is, legutóbb pedig a nagyszombati HK Trnava játékosaként a szlovák junior extraligában terelgette a pakkot. Beau McLaughlinnal azonban nem sikerült megjegyezni, így ő nem jön vissza.

A legpikánsabb új szerzemény kétségkívül Borbás Gergely, aki az Újpest csapatkapitánya volt a tavalyi szezonban. A csatár egyébként már szerepelt nálunk, egy évig, a 2000/2001-es szezonban az ifjúsági csapatunkban, s akkor ő érdemelte ki a Leveles Kupát. Akkor az OB I-es bajnokságban nem lépett jégre, nemzetközi sorozatokban viszont igen, ahol gólt is szerzett.

A csapat kialakítása még nem ért véget, csatárok és egy hátvéd érkezése várható még.

Addig is azonban eleget teszünk főszponzorunk, az Orangeways kérésének, midőn azt kérjük szurkolóinktól, hogy a fejvédőkre készült, az általuk kiválasztott három terv közül válasszák ki a azt, amelyiket a csapat viselni fog a következő szezonban. A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhetőek a képek.

A tervek szerint a héten minden magyar játékos, aki tagja lesz a következő szezonban a Ferencvárosnak, már aláírja szerződését, s csak a légiós kontingensben maradnak nyitott kérdések.

Budai Krisztián, aki 2007 után szerepelt újra a magyar inline válogatottba, már itthon pihen, s várja a július végét, amikor elkezdődik majd a felkészülés, s jó szívvel emlékszik vissza a svédországi napokra:

"Sikerült elérni a célunkat, dobogóra állhatunk az inline vébén. Igazából csak a horvátok elleni meccset szúrtuk el, azt viszont nagyon, a csoportkörben aratott biztos győzelem után tlán nem vettük annyira komolyan őket, mint amennyire kellett volna, így az egész találkozón csak rohantunk az eredmény után. A szlovákok ellen komoly bravúrt értünk el, s bár nem sikerült győzni a rendes játékidőben (ami a csoportelsőséget, s vele az osztályozót jelentette volna), nem lehettünk elégedetlenek. A csapat újra bizonyított, s mivel ígéret van rá, hogy jövőre már itthon is lesz szabvány inline pálya, bízhatunk a további fejlődésben."

A következő szezonra új mezek készülnek majd és szeretnénk, ha ennek tervezésében szurkolóink is résztvennének. Arra kérünk mindenkit, aki érez magában késztetést, tervezzen mezt, mezeket és küldje el a fradihokikukacfradihoki.hu emailcímre. A határidő július 11. vasárnap éjfél. Ezután egy, a csapattagokból felkért zsüri kiválasztja az öt legjobbat, amire aztán szavazni lehet majd honlapunkon. Egy dologra hívnánk fel a figyelmet, a jégkorong szokásainak megfelelően egy sötét és egy világos színű (többnyire fehér) szereléssel kell rendelkeznie a csapatoknak.

Természetesen a fáradozásokat szeretnénk jutalmazni is, így az első három tervet benyújtó szurkolónk egy-egy 2010/2011-es szezonbérlettel lesz majd gazdagabb.

Ma Peterdi Imre és Horváth Gáspár kötelezte el magát klubunkhoz. Peterdi ott volt Ljubljanában, ahol négy gólt is szerzett, az ősdunaújvárosi játékos a tavalyi szezont a Sapa Fehérvár AV19-ben kezdte és a Vasas Budapest Starsban fejezte be. A másik új szerzemény Horváth Gáspár. A remek felépítésű, 25 éves fiatalember egyfajta jollye jokere volt a DAB csapatának, hiszen hátvédként és csatárként is bevethető volt. Rajtuk kívül még várható újabb igazolás, méghozzá válogatott igazolás.

Ma hosszasan tanakodott a sportág honi vezetése több fórumon is, aminek két fontos hozománya lett. A MOL Liga új vezetést kapott, míg a brassóak meghívták csapatunkat a nyári felkészülési tornájukra. A nemzetközi sorozat ligaelnöke Csíkszereda polgármestere Ráduly Róbert lett, magyar részről pedig Kerey Péter került be a grémiumba.

A brassóiak augusztus 20. és 22. között rendeznek tornát, ahol a négy csapat méri majd össze erejét egy körmérkőzés ereéjig. A hazaiak és a mieink mellett, a HSC Csíkszereda és a Steaua Rangers lehet a másik két résztvevő.

Hakan Nygren révén svéd mester vezeti majd a szakmai munkát. A 66 éves edző veretes múlttal rendelkezik a sportágban, játékosként vébéérmekig jutott, edzőként pedig hazája csúcsbajnokságáig. Legutóbb a szerb Partian Beogradnál dolgozott.

Majoross Gergely is elfogadta klubunk ajánlatát. A csatár nálunk nőtt fel és tagja volt a mindeddig utolsó bajnoki címet szerző ferencvárosi csapatnak. 1999-ben igazolt az Alba Volánhoz, ahol majd egy évtizedet töltött, az utóbbi két évben pedig Káposztásmegyeren játszott. A válogatottban több, mint 150 alkalommal szerepelt ezidáig.

A tavalyi keret együtt maradhat, igaz a kölcsönbe érkezett játékosok visszatértek csapataikhoz. A gerinc tehát adott, és arra is van remény, hogy a tavalyi légiós kontingens sem cserélődik ki teljesen. Persze vannak új jelöltek is, amelyek a hazai játékospiacról érkezhetnek, a fennmaradó légióshelyek viszont csak az új edzővel való konzultáció után kerülhetnek betöltésre.

Az edzőkérdés még képlékeny, de az ígéretek szerint legkésőbb július elejére az is rendeződni fog. A csapat tagjai egyelőre egyénileg készülnek, a közös munka július utolsó hetében kezdődik majd száraz és jeges edzésekkel. A bajnokságot illetően fix a MOL Liga szereplés, igaz még kérdéses, hogy hány csapat vesz majd részt a sorozatban.

A helyszín a május elejei összejövetelhez képest nem változik, a Népliget Hotel teraszán kerül megrendezésre.

A házunktáján is történ változás. A nemrégiben az utánpótlásban bekövetkezett változások miatt eldőlt, Jécsi Gyula mostantól a női csapatért lesz felelős. Ez nem kis feladat lesz, hiszen a lányok, a tervek szerint, elindulnak az osztrák első osztályban, ami nagy megmérettetés lesz nekik. A hosszútávú cél az EWHL-be való visszatérés, amihez kiváló előszoba a sógorok pontvadászata. A szerepléshez mind az anyagi, mind a tárgyi feltételek adottak, Jécsi pedig jól ismeri csapatát, hiszen már a tavalyi szezonban is együtt dolgozott velük.

1970 őszén igazolt a Ferencvároshoz és rögtön a válogatottnál is felfigyeltek rá. 1975-ig ki sem került keretből, az FTC-ből 49 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban. Enyedi 1980-ig játszott a Fradiban. Ezalatt 10 bajnoki címet és 8 MNK-t nyert, tagja volt a BEK elődöntőjéig menetelő gárdának is. 1980-ban az egész csapat átigazolt Fótra, köztük Enyedi is. A Fóti TSZ SE egy MNK-győzelmet tudhat magáénak. Egy év múlva a fóti játékosok visszatértek a Fradiba, természetesen Enyedi is, aki közel 20 évvel az első osztályban való bemutatkozása után, végül 1982 tavaszán vonult vissza. Több mint 300 alkalommal húzhatta magára a zöld-fehér mezt! Később a Műjégpályának volt a vezetője. Emlékét a Ferencvárosi Torna Club megőrzi. Temetésének időpontja és helye: 2010.junius 22. 16.00 óra, Szent Gellért Plébánia Kápolna

Zsiga László FTC Múzeum

Az elhangzottak reménykedésre adnak okot, s bár hosszasan lehetne sorolni a terveket, a lényeg mégis csak az, hogy már a jövő héten összeállhat a következő szezon költségvetése, ami után megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások a szakmai stáb és a játékoskeret összetételét illetően. Jelen állás szerint sikerült növelni a büdzsét, ami bizakodással töltötte el a jelenlévőket.

A vezetés ígérete szerint, körülbelül egy hónap múlva, egy újabb ankéton már az eredményekről is be tudnak majd számolni. Addig azonban még sok a munka, ott lesz például a hétfői megbeszélés, amelyen a magyarországi csapatok vitatják meg a jövő évi versenykiírás lehetséges változatait.

Előbbire pénteken, azaz május 7-én kerül majd sor, mindazok, akik kíváncsiak a jövőre, illetve az azt előkészítő tervekre, meghallgathatják Al-daadu Muhanned szakosztály elnök és Csabai Gábor szakosztály igazgató beszámolóját és természetesen kérdéseket is feltehetnek nekik. Az esemény 18 órakor kezdődik majd, a helyszín pedig a Népliget. Érdemes a VAjd aPéter utca felöl érkezni.

Ami pedig a nyarat illeti, két kiváló edző, Szergej Oreskin és Váradi Csaba hívja a gyerekeket táborába. Az egyhetes képzés komplex, ahová 14 éves korig várják a jelentkezőket, kapusokat, védőket, csatárokat egyaránt. Alant a részletek.

Helyszín: BP.XX.ker,Zodony u.1., Pesterzsébeti Jégcsarnok
Szupermini-Mini és Előkészítő-Kölyök korú játékosok és kapusok részére
2010. június 16-23

A program:

- 7 nap
- 14 jégedzés
- 7 száraz edzés
- passz- és lövőgép
- uszoda
- elméleti oktatás
- táplálkozás elmélet
- emlékmez
- korcsolya-technika specifikus koritechnika
- bot-technika Butterfly technika, lövés, stb.

Részvételi díj: 35.000 Ft / fő
Érdeklődni a két szakambernél lehet:
Várady Csaba: +36303851958
Sergej Oreskin:+36306412898

Ő tehát Kövesivel ellentétben (akit pedig szeretett Minarik Ede...) messzebbre jutott, ám a nagy eseményről lemaradva csalódottsága érthető. Persze mindezt számonkérni nem lehet, hiszen a szakmai stáb döntését megkérdőjelezni botorság lenne. Egyetlenegy mondtra azonban talán érdemes reagálni, miszerint az indoklásban a fő hangsúly arra került, hogy vetélytársa fiatal, a jövő embere, ezért lett kedvezményzetett.

Jöjjön egy-két adat.

Dominik Hasek 33 évesen nyert olimpiát, 37 évesen NHL-t, jelenleg pedig, 45 évesen, a cseh Extraliga döntőjében érdekelt. Martin Brodeur 38 évesen szerezte meg második olimpiai bajnoki címét, Artus Irbe pedig 39 volt, mikor Lettország hálóját őrizte Torinóban. Patrick Roy is sokáig kitartott, a negyedik Stanley kupáját 36 évesen tehette be a vitrinbe.

S, hogy mindez miért érdekes? Budai Krisztián a mai napon 30 éves, nyolc hónapos és 25 napos...

A temetések helyszínei és időpontjai is megvannak már. Pozsonyi Lajostól április 24-én 13 órakor a Rákoskeresztúri Újköztemető szóróparcellájában, míg Rajkai Lászlótól a Farkasréti Temető ravatalozójában lehet végső búcsút venni.

Véget az idei bajnokság, negyedik helyen végzett csapatunk a Fehérvár, a DAB és a Stars mögött. A bronzcsata negyedik meccsén mindent megpróbáltak a fiúk, ám végül kijött a különbség a két csapat között, a káposztásmegyeriek megérdemelten nyerték meg a mérkőzést. Ebben a szezonban már csak a válogatottra várnak feladatok, egyedüli fradistaként Budai Krisztián tagja a bő keretnek.

A negyedik meccs elején jól játszottunk, ám hiába voltak helyzeteink nem sikerült vezetést szereznünk az első harmadban. A második játékrészben aztán szép lassan megfordult a játék képe, a Stars egyre veszélyesebb lett. Előbb még csak a kapuvasat találták el, utána viszont már túljártak a most remeklő Budai eszén és emberelőnyből vezetést szereztek.

A szünet előtt pedig még meg is duplázták az előnyüket, s hiába volt kettős emberelőnyünk is, nem sikerült szépítenünk. A 43. perc elején Flinta Botond távoli lövésével aztán csak megtörte a gólcsendünket, de ez csak szépségtapasz volt. Pontosan négy perccel később ugyanis jött a harmadik vendéggól, ami után már nem volt visszaút. Ellenfelünk végül ötnél állt meg, s biztosan nyerte a mérkőzést.

A sorozat alatt szinte mindvégig fáradt, tompa csapat benyomását keltettük, s nagyon árulkodó, hogy az utolsó három meccsen egyszer sem sikerült egyenlő létszám mellett gólt lőnünk. A bajnokságnak tehát vége, de ismét a holtszezon, s ez az időszak ezúttal sem ígérkezik diadalmenetnek. Mindenestre egy biztos, jövő szeptemberben ismét elindul majd az aktuális szezon, a 2010/11-es.

Szergej Oreskin:
Fratulálok a Starnak, megérdemelték a bronzérmet. A mai meccs olyan volt kicsiben, mint az egész szezonunk. Jól kezdtünk, de nem sikerült kihasználni a lehetőségeinket, ami után törvényszerű volt, hogy hátrányba kerültünk. Még egyszer sikerült visszakapaszkodnunk, szépítettünk, de arra már nem maradt erő, hogy megfordítsuk a találkozót. Ettől függetlenül nem lehetünk elégedetlenek, négy közé jutottunk, azaz a minimális elvárásároknak eleget tettünk.

1-1-ről folytatódott a bajnoki döntő. A Fradi pályaválasztása mellett a harmadik mérkőzést is az UTE otthonában rendezték. Ezúttal a két együttes nem tudta megismételni a hétvégi jó teljesítményét. Az egész találkozó folyamán a csapatok sokat járatták a korongot a mezőnyben, kevés helyzet alakult ki. Az első lehetőség Horváth előtt adódott, de nem tudta értékesíteni a szólóját, ahogyan a túloldalon a lilák sem tudtak túljárni az egész mérkőzésen remekül teljesítő Németh Anikó eszén. Nem sokkal később Gegesy közelről szerezhette volna meg az első gólunkat, de közeli bombáját hárította az UTE portása. Aztán a 13. percben emberelőnybe kerültek a hazaiak, amit 45 másodperc alatt ki is használtak. A harmad krónikájához már csak egy távoli Bikás-bomba tartozik, de ezt a újpesti kapus bravúrral védte.

Szünet után hamar kipróbálhattuk mi is az öt a négy elleni szituációt. Ezalatt a 24. percben remek ferencvárosi akció futott végig a jégen, melynek a végén Rónai a hálóőrbe lőtte a pakkot. Nem sokkal később az UTE is kihagyott egy emberelőnyt. A Fradi ugyan fölényben játszott, de ez csak abban mutatkozott meg, hogy többet volt nálunk a korong, sajnos a lilák kapusa egyáltalán nem izzadt meg. Igaz Németh Anikó is el-elbóbiskolt a ketrece előtt, mert ritkán jártak arrafelé a Megyeri úti támadók. Az utolsó nagy lehetőség Ferik nevéhez fűződött ebben a periódusban, aki egymaga vezethette a korongot a újpesti portásra, de a ziccerét a kapuvas mellé csúsztatta.

A záró játékrész elején kétszer is figyelmeztető jeleket kaptunk, ha korongot vesztünk, bajba kerülthetünk. Az első két alkalommal Németh kitűnő érzékkel hárította ezeket a próbálkozásokat, azonban harmadjára az 52. percben már ő is tehetetlen volt. Emberelőnybe kerültünk, ahogy illik le is táboroztunk az UTE kapuja előtt, de ezúttal sem sikerült betalálnunk. Viszont éppencsak kiegészült az újpesti alakulat, amikor újból elvesztettük a korongot, ellenfelünk ebből indulhatott és nem is hibázott, 0-2. Az addig látottak alapján érezhető volt, ezzel el is dőlt a mérkőzés. Így is lett! Még az 55. percben a kiállításából éppen visszatérő Németh Bernadett lecsapott egy átadásra, átszáguldott a lilák harmadán, majd a portásba bombázott, de ezzel le is zárultak a vitás kérdések. A Fradi ezen a napon haloványabb teljesítményt nyújtott, így az UTE örülhetett a meccs végén.

Technikai gondok miatt csak most tudunk beszámolni a tegnapi mérkőzésről, igaz a tények mit sem változtak. Másodszor sem sikerült ugyanis elvennünk a pályaelőnyt ellenfelünktől, mi több mostantól hibáznunk sem lehet, ha fel akarunk férni a dobogó alsó fokára.

Az előző meccshez képest újra romlott a játékunk, s bár a védekezésünk sokáig működött, a második harmadban kihagyott kettős előnyünk után az is szétesett. Temérdek, a saját harmadban eladott korongból veszélyeztethetett a Stars, s mivel a második góljuk lélektanilag is jókor jött, a harmadik játékrész pusztán már csak formalitásnak tűnt.

Csapatunk becsülettel küzdött, s egy kivédekezett hosszú kettős hátrány után a maga kettős előnyét gólra is váltotta Fekete Szabolcs révén, amivel még vezetett is. Utána viszont nem tudott hatékonyan támadni, mert kevés volt a korcsolyázás és a passzok nagy része is pontatlan volt.

A Stars ezúttal sem csinált semmi különöset, főleg a hibáinkra épített, s nem kellett csalódnia, mert azok jöttek is. A mérkőzés krónikájához tartozik még Barabás Miklós kisebb agyrázkódása, a hátvédet elég keményen ütközte le ellenfele a palánk mellett. Rajz Attilának szerencséje volt, az ellenfél finn hátvédje nem a térdét, hanem a combját vitte el, így kisebb fájdalommal megúszta a belemenést.

Sajnos a találkozó sportszerűtlen mozzanatokkal zárult, Gergely Zsombor, ki tudja miért, magas bottal támadta meg Petrickot, aki nem volt rest a válasszal. Az ezúttal katasztrofális összteljesítményt nyújtó játékvezetők ezt már nem vették észre, pedig elég látványos jelenet volt a fejvédőn széttörő bot. Az incidens végül nem bunyóval, hanem inkább jégszumóval, vagy jégbirkózással zárult, a felek összeakaszkodtak, megpróbálták egymást lecsavarni a jégre, ez végül meg is történt, és Petricko maradt felül.

Kár volt ezért, mert alapvetően nem volt benne a meccsben. Hiszen a bírók igyekeztek sportszerű keretek közé szorítani a találkozót, jó példa erre Németh vonalbíró is, aki játék közben(!) előzékenyen szedte össze, majd adta oda Gröschlnek az időközben leesett kesztyűjét. Ilyet mi még nem láttunk, de hát nem szégyen az EBEL-es játékvezetőtől tanulni...

Szergej Oreskin:
Ma végig pontatlan volt a támadójátékunk, egy lőtt góllal pedig nem számíthattunk sikerre. Ennek ellenére lehetett volna esélyünk, mert a Stars sem volt jó formában. Döntően befolyásolta a meccset, hogy Barabás kiválásával át kellett állnunk három sorra, a második gól pedig nagyon rosszkor jött. Most már győzelmi kényszerben vagyunk, remélem fel tudják majd szívni magukat a srácok.

Szombaton este a bronzcsata első meccs után más csapatot ígért Szergej Oreskin és más csapatot ígértek a játékosok is. Az ígéretek pedig ezúttal valóra váltak, a gárda sokkal jobban játszott, és küzdött, ahogy az a Ferencvárostól mindenkor elvárható. Kis túlzással pedig ennyi elég is volt ahhoz, hogy kiegyenlítse hátrányát, így, mint ha eddig mi sem történt volna, 1-1-ről folytathatják a csapatok.

Szergej Oreskin nem tétovázott, egyetlen sort sem hagyott meg egyben az előző mérkőzéshez képest. Nagy László nem tudta vállalni a játékot, ettől függetlenül azonban csak a Jánosi, Hoffmann, Schellin támadó trió maradt egyben. Ők lettek az első sor, utánuk pedig sorrendben a Rajz, McLauglhlin, Marosi, a Feil, Fekete, Hegyi és a Rosztocsil, Gergely, Szilágyi hármasok kaptak lehetőséget. A hátvédpárok sem maradtak egyben, Székely Mádai Flintával, Kautonnen Nagy Richárddal, Holló Huckoval, míg Barabás Ványival játszhatott együtt.

Az első harmad kiegyenlített volt, a döntetlen megfelelt a játék képének. A Stars kezdett agilisabban, később azonban átvettük a kezdeményezést. Mindez az első emberelőnyünk végéig tartott, utána viszont újra vendégek voltak veszélyesebbek. Azonban hiába kerültek ők is előnybe, gól nélkül telt el az első húsz perc. A második játékrész eleje ismét csak Kangyal Balázséké volt, amiben segített egy újabb előny is, ám a koreográfia változatlan maradt, sikerült újra fölénybe kerülnünk.

Éppen ezért volt váratlan az első gól, amelyet mi kaptunk, támadtunk, ám egy kontra végén Sándor betalált Budai Krisztián kapujába. Ekkor már majdnem a meccs felénél jártunk. Az ezt követő percekben megélénkült az élet a büntetőpadokon, amelynek végén kettős előnyben támadhattunk, Marko Hucko pedig szakított rossz szokásával, miszerint a kapuvasra bombáz, s bár lövése védhetőnek tűnt, mégis bepattant Ondrejka kapus melléről. Később még egyszer sikerült előnybe kerülnünk, ám nem változott az eredmény.

A második szünet után tehát nem dőlt el semmi, és még akkor sem, amikor újra kettős előnybe kerültünk. Ezt ugyanis számszakilag nem sikerült kihasználni, igaz Beau McLaughlin lövésekor még épp hogy csak belépett a jégre a korábban kiállított Ennaffati. A 2-1 sem jelentett azonban semmit, a vendégek ugyanis mindent megpróbáltak az egyenlítés érdekében. Ennek megfelelően egyre inkább Budai Krisztián kapuja elé terelődött a játék, ezúttal viszont jól zárt a védelem, ha pedig mégis meleg lett a helyzet, még mindig ott volt a most is remeklő kapusunk.

Glenn Williamson már több, mint két perccel a vége előtt leparancsolta kapusát, amire Szergej Oreskin időkéréssel válaszolt. Végül utóbbi húzása jött be, Budai egy védés után Jánosi Csaba elé tette a korongot, csatárunk pedig a saját harmadából lőtte a korongot a Stars üresen maradt ketrecébe. Ez maradt a vége, egy olyan meccsen, ahol csapatunk ismét megmutatta erényeit, a küzdeni tudást, a fegyelmezett, taktikus játékot.

Folytatás szerdán, Káposztásmegyeren.

Szergej Oreskin:
Úgy érzem, bejött a húzásom, hogy megkavartam a sorokat. Talán ez ébresztette fel a srácokat, akik ezúttal újra azt a játékot nyújtották, amit joggal várhattunk el tőlük. Ma minden játékos hozzátette a magáét, ami döntő fontosságú volt a győzelmet illetően. Ez a meccs a szombatihoz képest minden szempontból jobb volt, remélem a továbbiakban is így fogjuk folytatni.

Ahogy a fiúk, úgy a lányok is hátrányba kerültek a maguk sorozatában az első mérkőzésen. S reméljük, ahogy a lányok, úgy a fiúk is javítanak majd a mérlegen a második meccsen. A női döntőben ugyanis a második meccs már győzelmet hozott, ráadásul újra idegenben kellett bizonyítani.

A döntő második mérkőzésére nagyot változott a világ. A két együttes sokkal nagyobb iramú, élvezetesebb csatát vívott és a Fradi is körökkel jobban jégkorongozott, mint tette azt az előző nap. A meccs első pár perce még az Újpesté volt. Több helyzetet is kialakítottak, de Németh parádézott a kapuban. A 8. percben emberelőnybe kerültek a hazaiak, ez alatt el is találták a kapuvasat, de villámgyorsan tőlük is büntetőpadra került valaki, így hamar kiegyenlítődött a létszám.

Gyakorlatilag ez lett a találkozó fordulópontja, ugyanis Horváth szólója végén Tóth Enikő megszerezte a vezetést számunkra. javára. Ezután a zöldek magukhoz ragadták az irányítást és négy perc múlva növelték előnyüket. Ismét Horváth ugrott ki a jobb oldalon, mikor a kapuhoz ért váratlanul balra passzolt az érkező Ferikhez, aki az üres hálóba csúsztatta a pakkot. Továbbra is a mieink uralták a játékot, a hazaiakat teljesen padlóra küldte a két gyorsan esett találat, több gól azonban ebben a húsz percben már nem született.

A középső szakasz elejét nagyon meghajtották a vendéglátók. Németh a 25. percben még bravúrral védett, de egy perccel később a lábai között betaláltak lilák, 2-1. A hátralévő 34 perc a zöld-fehérek tökéletes, okos, taktikus játékáról szólt. Természetesen inkább az UTE volt enyhe fölényben, hiszen mindenképpen gólt kellett szerezniük, azonban a támadásaikból hiányzott az igazi átütő erő. Ha el is jutottak a kapunkig, Németh Anikó mindent megfogott. A Fradinak azonban nem kellett irtózatos rohamokat átvészelnie, így nekünk is volt néhány ígéretes helyzetünk.

A 42. percben Junttila szólóját hatástalanította a hazai portás, majd tizenegy perccel később Dabasi kocsolyázta körbe a védőjét, ezzel tisztára játszva magát, de lövése elhalt a kapusban. Ahogy telt az idő úgy nőtt a lilák fölénye. A hajrára, egy emberelőnyünket kivéve, teljesen beszorultunk, azonban Némethen ekkor már nem tudtak kifogni. Ellenfelünk szerencsétlenségére, amikor le akarták vinni a hálóőrt, egyikük szabálytalankodott, így odalett a létszámfölény lehetősége. A kapus végül ugyan lekorcsolyázott, de ezzel is csak öt az öt ellen tudtak támadni. Ezen a napon viszont a tökéletesen játszó Fradinak nem lehetett több gólt ütni, így a mieink kiegyenlítették hátrányukat.

A párharc állása: 1-1.

Folytatás csütörtökön 17.30-kor ugyancsak a Megyeri úton.

Szerény érdeklődés mellett igen alacsony színvonalú mérkőzésen került hátrányba csapatunk a harmadik helyért folyó harcban. Az első harmad kifejezetten katasztrofálisra sikeredett, utána pedig csak annyiban javult fel a teljesítményünk, hogy valamivel összeszedettebbek voltunk hátul. A Stars ezen a meccsen verhető lett volna, de nem ennyi hibával.

Az első játékrészben a harmadik sorunk nem töltött fél percet a pályán, az első két cseréjében is gólt kapott, ami után Szergej Oreskin jegelte őket a hátralévő részben. A két gól közé azért befért az egyenlítés is, a sérülés után visszatérő Jánosi Csaba góljával. Akár az egyenlítés is összejöhetett volna, hiszen megvoltak a helyzeteink, ám helyette újabb hazai gól jött, Peterdi emberhátrányból talált be.

Erre ismét volt válasz, Schellin ugyanis kihasználta az előnyt, utána viszont összecsuklott a csapat. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a Stars lecsökkentette hibái számát, a lényeg azonban az, hogy a szünetig még kétszer rezdült Budai Krisztián mögött a háló. A második harmadra visszaállt a négy soros játékunk, és az elején betliző harmadik ötös törlesztett adósságából, Fekete Szabolcs tüzelt, Nagy László még beleért s már csak két gól volt a különbség.

Csakhogy jött egy újabb előny, s vele az újabb kapitális baki, az első sorunk így már a második gólját kapta emberelőnyben. Az utolsó periódusban már nem lehetett ott a jégen a húzódást szenvedő Nagy László, de Gergely Zsomborral kiegészülő harmadik ötös lenullázta magát, második gólját is megszerezve. A lövést ezúttal is Fekete engedte el (Gergely passzolt szépen) és most nem kellett a korongnak segítség, hogy túljusson a kapuson.

Mondhatjuk hát, hogy ismét lőtávolon belül voltunk, ám ezután a kevés helyzetünk is kimaradt, s miután a meccs utolsó perceit folyamatos emberhátrányban kellett eltöltenünk, csak kapott gólt jegyezhettünk fel a jegyzőkönyvbe. Sajnos folytatódott a tendencia, rengeteg hibát követett el a csapat már a kezdés pillanatától. Amennyiben ezt nem sikerül kiküszöbölni, úgy nem nagyon reménykedhetünk.

Szergej Oreskin:
Borzasztóan kezdtük a mérkőzést. Fejben megint nem voltunk ott, márpedig így nem lehet játszani. Mindkét csapat sokat hibázott, mi azonban többet. A hibák pedig rengeteg helyzetet hoztak, amelyek kihasználásában megint csak mi maradtunk alul.

Jánosi Csaba:
A meccs elején megint az öltözőben maradtunk, utána pedig már csak futottunk az eredmény után. Hogy ennek mi az oka, nem tudom, ezen mindenesetre sürgősen változtatni kell, mert így nem lesz esélyünk. Ami engem illet, örülök, hogy újra jégen lehetettem, örülök, hogy gólt is lőttem. A sérülésem a meccs alatt nem éreztem, a játékomból is próbáltam kizárni az óvatosságot. Remélem, hétfőn még jobban megy majd.

Megkezdődött a női bajnokság döntő ma kora délután a Megyeri úton. A három nyert mérkőzésig tartó párharc első meccsén a címvédő szerzett előnyt. A kezdés után mindkét csapat kihasználta első emberelőnyét. Rónai Alexandra egyenlítő találata után azonban csak kilenc másodperc kellett az újabb hazai gólhoz, innentől pedig már nem engedte ki az előnyt a kezéből a Marilyn. Olyannyira nem, hogy a következő két harmadban egy-egy góllal megtoldva a különbséget, végül 4-1-re győzött. Folytatás holnap szintén a Megyeri úton, szintén 12.30-as kezdéssel.

A második mérkőzésre jelentkezett be a televízió. Erre jó lett volna az a megoldás, hogy akkor szombaton Pesterzsébeten legyen a mérkőzés, ám arra az időpontra nem volt jég, azt pedig nem vállalta be a szakmai stáb, hogy két idegenbeli meccsel induljon a párharc.

Az elmúlt napokban csapatunknál a regenerálódáson volt a hangsúly. Mi kedden, ellenfelünk viszont csütörtökön játszotta utolsó elődöntős mérkőzésén, ami azt is jelentheti, hogy mi kipihentebben léphetünk holnap a pályára. ez persze nem garancia semmire, ám talán pszichikailag is van némi előnyünk, hiszen amíg nálunk a papírforma érvényesült, addig a Stars 0-2-ről bukta el a feletébb szoros párharc utolsó meccsét a DAB ellen.

Lesz azonban egy olyan játékos, aki fizikailag biztosan pihentebb lesz bárki másnál, játékra jelentkezett ugyanis válogatott csatárunk, Jánosi Csaba. A szélső orvosával konzultálva hozta meg döntését, ám elmondta, hiába stabil a térde, ha úgy érzi, nem kockáztatja majd a további játékot. Mivel a junior döntőnek is vége, így a kölcsönjátékosaink is szerepelhetnek (egyedül Rencz Dániel fog hiányozni), így újra négy sorral meccselhet majd Szergej Oreskin.

Utoljára 2004-ben álltak dobogón a fiúk, talán eljött az idő, hogy újra éremmel zárjon a Ferencváros, de ehhez szükség lesz szurkolóink bíztatására is!

A mai utolsó találkozón a hazai pálya előnyét élvező dunaújvárosiak megtörték az átkot (az előző négy meccsen mindig a vendégcsapat győzött) és 0-2-ről fordítva bejutottak a bajnoki döntőbe. Ebből logikusan következik, hogy a bronzszéria szombati első találkozóján a Stars vendégei leszünk majd Káposztásmegyeren.

A statisztika tükrében talán nem is baj ez, hiszen az egész szezont tekintve több sikerélményünk volt a Stars ellen. Kilencszer találkoztunk velük, ahol három győzelem, egy hosszabbításos siker (összesen 11 pont) és öt vereség volt a mérleg a mi szemszögünkből (a DAB ellen nyolc meccsen négy pontot szereztünk). Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a középszakaszban már egy megerősített káposztásmegyeri gárda ellen játszottunk, s a négy meccsen csak egyszer sikerült legyőznünk őket.

Szintén friss hír még, hogy a végül elmaradt FTC Corner MoneyGram - Miskolc mérkőzés három pontját csapatunknak ítélte a Versenybíróság. Az indoklásból kiderül, hogy bár hibáztunk, nagyobb súllyal eset latba az a tény, hogy a mérkőzés kezdési időpontjában a miskolciak nem tartózkodtak a mérkőzés helyszínén, így egyébként 23 ponttal zártuk a középszakaszt.

A vezetést a hazaiak szerezték meg, amire a második játékrészben öt és fél perc alatt négy góllal válszoltak a zöld-fehérek. Gegesy Boglárka egyenlített, majd Tóth Emese szerzett vezetést, Pálkövi Csenge duplája pedig már a magabiztos előnyt jelentette. Az UTE nem adta fel, és a 43. percre felzárkózott egy gólra. Ezután viszont már csak a mieink találtak be, Rónai Alexandra az 56. percben, míg az U18-as válogatottban a hétvégén remeklő Bikás Luca az utolsó percben talált be a már üresen hagyott kapuba.

Következhet tehát a döntő, amely a hétvégén rögtön két mérkőzést is hoz, szombaton és vasárnap is 12.30-kor kezdődnek majd a mérkőzések a Megyeri úton.

Még el sem kezdődött a meccs, máris tudtuk, ki a mezőny legjobbja. Ez így elég egyszerűen hangzik, ám sokkal jobbat - ezen sorok írója -, nem tudott kitalálni. Mielőtt ugyanis bedobták a korongot, gyászszünetre került sor. Tegnap elhunyt válogatott kapusunk, Budai Krisztián édesanyja. A részvétünket és nagyrabecsülésünket szeretnénk kifejezni Krisztiánnak, aki most is a legjobb tudása szerint szolgálta a csapatot, és ma sem rajta múlt, hogy nem zárt sikeresebb mérkőzést a Ferencváros.

A meccsről ezek után csak röviden számolunk be. A lelki erő a csapatra is átragadt, így a meccs feléig sikerült tartani EBEL-es ellenfelünket. Büszkék lehetnek a srácok arra, hogy az első harmadot megnyerték, ráadásul Rajz Attila gólja egy gyönyörű támadás végén született. Ahogy azonban múlt az idő, úgy fáradt el egyre jobban a csapat és előbb fordítottak a vendégek, majd az utolsó húszpercben magabiztossá tették a győzelmüket.

Ezzel eldőlt, hogy csapatunk a bronzéremért folyatatja majd. Az ellenfél még nem ismert, az viszont már azonban biztos, hogy legközelebb szombaton lépünk majd pályára.

Szergej Oreskin:
Harminc percig bírtuk, addig viszont erőn felül teljesítettünk. Újra sikerült egy szorosabb meccset játszanunk a Volánnal, és ezekből a meccsekből sokat profitálhatunk a bronzmeccseket illetően.

A tegnapi mérkőzés után a Volán rátett egy lapáttal és nagy arányú győzelmet aratott csapatunk ellen az elődöntő második mérkőzésén. Ezúttal világosan megmutatkozott a különbség egy EBEL csapat és egy OB I-es között, ráadásul a fehérváriak végigdarálták a meccset, így esélyünk sem volt. A lövés számok ezúttal is beszédesek, 58-12 lett a vége, úgy hogy a mieink negyven perc alatt négyszer találták el Hetényi ketrecét.

A zuhanyhíradó szerint igencsak zabos volt a fehérvári vezetés a tegnapi meccs után. Ennek megfelelően nagyon bekezdtek a hazaiak. Közönségük most is kitartott mellettük, így közel háromezren láthatták, ahogy átgázolnak rajtunk Palkovicsék. Ezúttal ráadásul az is segítette a kék-fehéreket, hogy az első harmadban négy kisbüntetést is kaptunk, ami bármikor sok, pláne ekkora sebességkülönbségnél.

Ennek megfelelően azok voltak a szép pillanataink, amikor ki tudtuk ütni a korongot a kapunk előteréből, emellett pedig Budai Krisztián bravúrjainak tapsolhattunk még. Egy fecske azonban nem csinált nyarat, így a 26. perc végére már 7-0 állt az eredményjelzőn. A második játékrész második felében végre mi is lehetőséget kaptunk az emberelőnyös játékra, s bár az első még parlagon maradt, a másodikat sikerült kihasználni, Fekete Szabolcs egy szép akció végén szerezte meg a becsületgólunkat.

Az utolsó húszpercben úgy nézett ki, hogy visszavettek a hazaiak a tempóból. Szeretnénk hinni, hogy ebben a mieink is benne voltak egy fegyelmezettebb, taktikusabb játékkal. Ezt támasztja alá, hogy végül azért ebben a harmadban is gólokat kaptunk, ám 15 percig sikerült feltartóztatni a kék-fehéreket. Az utolsó percekben született tehát az újabb három hazai találat, s bár ekkor már mi is eljutottunk helyzetekig, nem sikerült további gólt, esetleg gólokat szerezni.

Most egy nap szünet jön, folytatás kedden, Pesterzsébeten.

Szergej Oreskin:
Ennyi a különbség egy profi és egy amatőr csapat között. Ma nem tudtunk ellenállást kifejteni, de a tegnapi meccsre továbbra is büszkék lehetünk. Ma a hátvédeink rendszeresen lemaradtak, a csatáraink pedig nem azt csinálták, amit tenniük kellett volna. Elképesztő volt a különbség és nem hiszem, hogy itthon bárki is meg tudná szorongatni őket.

Nyilván lennének előzetes jelzők az eldöntős párharcunkra. Sokan sokfélét tudnának mondani, egy viszont közös lenne, mind az ellenfelünk dominanciáját emelné ki. Nos, sokat nem tévedhetett senki, a fehérváriak lényegében biztos győzelmet arattak, ám a végeredmény, illetve a hivatalos lövés statisztika (36-46) mutatja, nem volt ez olyan egyszerű, mint az adta volna magát.

A vendégek, az EBEL csapathoz képest, némileg kevert sorokkal vágtak neki az ütközetnek, de ez nem nagyon tűnt fel senkinek. Annál is inkább, mivel a második és a hetedik percben (ekkor kettő előnyben) is betalált a Volán. Legutóbb bajnoki mérkőzésen 2006 novemberében találkozott a két gárda, akkor 0-5 lett a vége, s most is kinézett a fölényes kék-fehér győzelem. Azonban ahogy teltek-múltak a percek, úgy jött fel csapatunk, az utolsó pillanatokban pedig többször is szépíthettünk volna, ám Beau McLaughlin próbálkozásai nem értek célt.

A második játékrész elején újra beszorultunk, de a harmadik Volán gólhoz egy hiba és némi szerencse is kellett. Egy eladott korong után adódott helyzet, ami kimaradt volna, ha a menteni igyekvő védőnk nem nyúl bele szerencsétlenül a korongba. Szinte rögtön ezután Rajz Attila szólózhatott részünkről, ám némileg kiszorítva kellett befejeznie az akciót, ami nem járt sikerrel. Bosszankodhattunk, hiszen ezen a meccsen még a lövésekért is meg kellett küzdenünk, ám a lelkesedés töretlen maradt, és meghozta gyümölcsét.

A támadó harmadban szerzett korongból sikerült ziccert kialakítani, Gergely Zsombor pedig élt a lehetőséggel. Rá egy percre pedig előnyben támadhattunk, s rég várt módon végig veszélyeztettünk, ám nem sikerült közelebb férkőzni a bajnokhoz. Ezután egy kissé leült a csapat, némileg érezhető volt a fáradtság a fiúkon, ráadásul az ellentétes oldali csere miatt többször is beragadtak a játékosok. Egy ilyen szituáció végén szerezte meg negyedik gólját a Fehérvár, ám ez sem törte meg a fiúkat.

Olyannyira nem, hogy még a szünet előtt sikerült szépíteni. Ismét a vendégek kapuja előtt sikerült korongot lopni, a passz után pedig Nagy Lászlóban volt annyi hidegvér, hogy elfektesse a kapust, utána pedig elegánsan emelt az üresen maradt kapuba. Az utolsó játékrészre tehát még megmaradt az esély, ám már a 43. percben gólt kaptunk. Mindez azonban nem változtatta meg a játék képét, mentek a mieink, ahogy bírtak. Amikor az 52. percben emberhátrányos gólt kaptunk, ismét volt egy pillanat, amikor akár meg is törhettünk volna, ám posta fordultával válaszolni tudtunk.

Egy buli után került a pakk Linus Schellin elé, a svéd légiós pedig kíméletlenül élt a lehetőséggel. Eztán újabb emberelőny jött, ám ezt sem sikerült kihasználni, s bár később is voltak helyzeteink, az eredmény már nem változott. Összességében jóval többet kapott a szépszámú ferencvárosi szurkolótábor, mint amit előzetesen remélhetett. Bár sokszor volt meleg helyzet a kapunk előtt, mi sem maradtunk adósak, főleg az első sorunk tudott rendszeresen veszélyt teremteni Hetényi kapuja előtt.

Az egész csapat remekül játszott, ám ha valakit mégis ki kell emelni Budai Krisztiánon illetve a gólt, pontot szerző játékosokon kívül, akkor az a két fiatal hátvéd, Nagy Richárd és Ványi Gergő. Előbbi sokszor bizonyította, hogy fiatal kora ellenére már érett játékos, utóbbi pedig élete első ferencvárosi meccsén mutatta meg, hogy alig 18 évesen is fel lehet venni a harcot a rutinos és erősebb ellenfél ellen.

Holnap este hattól folytatás Székesfehérváron.

Szergej Oresik:
Elégedett vagyok, hiszen a fiúk ma végig remekül küzdöttek. Lőttünk három gólt, s innentől nem nagyon kell magyarázkodnunk. Ha valamiért maradt hiányérzet bennem, az az, hogy több olyan gólt is kaptunk, amikor önmagunk hibáztunk és nem kényszerből, illetve az is, hogy egy ilyen meccsen jobban kellett volna kihasználni a helyzeteinket. Az ellenfél jobb, ezen a meccsen is jobb volt, mi továbbra is azon leszünk, hogy megnehezítsük a dolgukat.

Gergely Zsombor:
A meccsről sokat elmond, hogy a mezőny legjobbja Budai Krisztián volt. A gólomnak örülök, már csak azért is mert, oda lőttem, ahová előzetesen is akartam. Úgy érzem, ha ma kicsit bátrabbak vagyunk, még jobban megszoríthattuk volna a favoritot. Van azonban még hátra a párharcból, s ígérem, továbbra sem adjuk olcsón a bőrünk.

Ennek folyományaként a Versenybíróság határozatot hozott, miszerint újra kell játszani a mérkőzést és csapatunknak meg kell térítenie a vendégek február 7-i költségeit. Ez utóbbi okozott végül problémát. A Miskolc vezetése kérte, pontosan határozzák meg a költségtérítés mikéntjét, amire, emailben, meg is jött a válasz. Eszerint pedig a mérkőzés előtt, 18 óráig kellett volna kielégíteni a számlát, ám a pénz csak 18.10-kor került bemutatásra.

Ezt a tényt jegyezte be az eseménynaplóba ifj.Halassy György játékvezető is, aki, miután meggyőződött arról, hogy az összeget valóban megpróbálta kifizetni csapatunk, megpróbálta játékra bírni a Miskolcot. Ezt azonban sem a helyszínen lévő, sem a telefonon elérhető vezetőknél nem tudta elérni, így nekünk maradt az edzés, a vendégeknek pedig a hazaút.

Bár a Macik elleni meccs nem oszt nem szoroz, Szergej Oreskin döntése értelmében senki nem kap pihenőt, a legjobbnak vélt Ferencváros áll majd ki a jégre. Sérült Jánosi Csabán kívül nincs, s valószínűleg az lesz a legfontosabb, hogy ne is legyen, de arra is nagyon kell figyelni, hogy a megszigorított játékvezetés nehogy eltiltást hozzon. Ez utóbbihoz persze nem kell más, mint sportszerű játék, ebben pedig az idén nem voltak problémáink.

Szombaton viszont fel kell kötni majd az alsóneműt, hiszen egy másik dimenzióba lépünk, az EBEL-ben edződött, s ott a legjobb nyolc közé jutó Sapa Fehérvár AV19 ellen kell majd bizonyítani. A fehérváriak ellen régen játszottunk már tétmeccset, ugyanakkor nyáron Lengyelországban sikerült megmérkőzni velük. Akkor 4-0 volt az eredmény a fehérváriak javára. Augusztusban még volt egy olyan játékosunk, aki akkor még ellenünk lépett jégre. Hegyi Ádám később még öt mérkőzésen volt a csapat tagja az EBEL-ben, s most bizonyítana.

Magyarország legerősebb csapatával kell majd szembenéznünk, ami nekem egy kicsit különleges lesz, hiszen ott nőttem fel, és ott is kezdtem el a szezont. Rengeteg barátom van a fehérváriaknál, de ez természetesen nem fogja befolyásolni a játékomat, annál is inkább, mert nagy bennem a bizonyítási vágy. Vissza szeretnék kerülni az EBEL csapatba, s a mostani meccseken szeretném megmutatni, hogy lehet rám számítani.

Ami az esélyeket illeti, azok elég egyértelműek. Persze nem feltartott kézzel fogunk pályára lépni, nagyon remélem, hogy nem futunk bele nagy vereségekbe. Egyértelmű, hogy a védekezésre kell majd főleg összpontosítanunk, s egy-egy gyors ellentámadásból kell majd megpróbálnunk veszélyeztetni. Ha szoros meccseket tudunk majd játszani, arra már büszkék lehetünk.

A hazai mérkőzéseink este hét, míg a vasárnapi székesfehérvári fellépésünk 18 órakor kezdődik majd.

Az elődöntőben az EBEL-ből visszatérő Sapa Fehérvár AV19 lesz az ellenfelünk. Bár a fehérváriak az egyes sorszámot kapták, azaz az első helyen vannak rangsorolva, a pályaválasztói jog nem őket illeti. Az első három mérkőzés időpontja:

2010. március 13., szombat, 19:00: FTC Corner MoneyGram - Sapa Fehérvár AV19
2010. március 14., vasárnap, 18:00: Sapa Fehérvár AV19 - FTC Corner MoneyGram
2010. március 16., kedd, 19:00: FTC Corner MoneyGram - Sapa Fehérvár AV19

Mindössze kilenc percig látszott úgy, hogy csapatunk túl van a nehezén. A pénteki szerény produkciót felülmúlva egy lendületesebb támadóbb szellemű Ferencvárost láthattunk, ám ezután pillanatok alatt kétgólos lett a hátrány. Időről-időre felcsillant némi remény, ám ezen a napon egy valami szinte mindvégig elégtelenül működött, s mivel ez a valami a védekezés volt, törvényszerűen lett ekkora a különbség.

Rencz Dániel visszatért, ennek is köszönhetően pedig újra négy sorral kezdett csapatunk. Úgy nézett ki, hogy ez jó döntésnek bizonyul, helyzeteink voltak, s mivel a Stars sem közönségkorcsolyázásra érkezett, egészen izgalmasnak ígérkezett a meccs. Ebbe rondítottunk bele, de nagyon. Két olyan gólt kaptunk, amit az üres kapuig játszottak ki a hazaiak, innentől pedig csak a jó szerencsén múlt, hogy a harmad hátralevő részében már csak egy gólt kaptunk.

A szünet után Hegyi Ádám tett róla, hogy kissé összakapjuk magunkat, gólja jókor jött és ekkor újra sikerült is összeszedettebben játszanunk. Ez azonban csak helyzetekre volt elég, s amikor egy éles szögből leadott lövés bepattant Budai Krisztiánról, érezhető volt, hogy nem lesz már ennek a mi szempontunkból jó vége. Nem is lett, mert bár a továbbiakban is meg voltak a lehetőségek a szépítésre, azok csak lehetőségek maradtak, a védekezésünk pedig továbbra is futószalagon szállította a ziccereket Budai kapuja előtt.

Végül hatnál álltak meg a hazaiak, amikor nagy megkönnyebbülésünkre véget ért a mérkőzés. Érdekes találkozó volt ez, hiszen a pénteki tompa játék után sikerült egy pörgősebb játékot bemutatnunk, ám hátul tovább romlottunk, s mivel a helyzetkihasználásunk kritikán aluli volt, nem lehetett más a vége, mint súlyos vereség. Csapatunk érintő történés volt még, hogy szakosztályelnökünk, Al-daadu Muhanned adta át a második szünetben az ifjúsági bajnokságot nyerő Stars csapatának az őket megillető kupát.

A bajnokságot illetően eldőlt, hogy a DAB nyerte a középszakaszt, a Stars pedig a második, így ők egymás ellen játszanak majd. A harmadik hely sorsa továbbra is kérdéses, de a sorsunk még mindig a mi kezünkben van, a pénteki, Miskolc elleni meccsen tehetünk is arról, hogy mi legyünk a Sapa Fehérvár AV19 ellenfelei az elődöntőben.

Szergej Oreskin:
Amatőr módon játszottunk. A mostani két meccs előtt azt kértem a fiúktól, játszanak nyugodtan és fegyelmezetten. Ebből főleg az utóbbi nem valósult meg, annyi hiba, amennyi ma volt a játékunkban, egy szezonra is sok. Ma megvoltak a helyzeteink, de kihagytuk őket, hátul pedig katasztrofálisan teljesítettünk.

Ez nem a mi meccsünk volt. Hiába volt tartalékos a Stars, a szerdai nehéz győzelem megtette a hatását, mind fizikálisan, mind mentálisan. A középszakaszban talán most nyújtottuk a legrosszabb teljesítményt, nem mentek a lábak, nem pörögtek az agyak és ennek nem lehetett más a vége, mint vereség. A mieink közül csak Budai Krisztián és a kétgólos Beau McLaughlin nyújtott az átlagnál jobb játékot, de ez kevés volt az üdvösséghez.

Hiába kerültünk már az első másodpercekben emberelőnybe, nem sikerült szinte még felállni sem egy figurához. Mint később kiderült, ez csak feltartóztatta a Stars rohamokat. Márpedig a vendégek csak jöttek és jöttek, és csak Budai Krisztiánnak volt köszönhető, hogy mindössze egy gólt szereztek a harmad első felében. Ami a mi támadásainkat illeti, esetlegesek voltak, s bár Marko Hucko újra megkongatta a kapuvasat, jellemző adat, hogy a majd hat percnyi emberelőny ellenére 8-25 volt a kapuralövési arány.

A 25-be pedig belefért meg egy gól, a kétgólos előny pedig hűen tükrözte a jégen látottakat. A második játékrészt mi kezdtük hátrányban, mégis ekkor csillant fel a remény, a Stars az öltözőben maradt, Beau McLaughlin pedig büntetett. Mindez azonban nem hozta fel a fiúkat, továbbra is sok volt a rossz megoldás elől-hátul, a passzok vagy gyengék voltak, vagy elcsúsztak az ütők alatt, így pedig nehéz volt építkezni. A védekezésben pedig hatalmas hibák követték egymást, emiatt aztán kissé érdekes, hogy csak a 35. percben szerezte meg harmadik gólját a vendégcsapat.

Erre a legveszélyesebb válasz McLaughlin kapuvasa volt, s bár az 1-3 nem egy lefutott eredmény, érezhető volt, hogy hatalmas fordulat kellett volna a fordításhoz. A szünet után aztán szinte rögtön megszületett a negyedik bekapott találatunk. A mieink ekkor sem adták fel persze, s bár továbbra sem játszottak jól, küzdöttek becsülettel. A vendégek sem voltak már olyan veszélyesek, érezhetően őnáluk sem múlt el nyomtalanul a két hét eleji DAB elleni csata.

A hátralévő időben még egy Beau McLaughlin gólnak tapsolhatott a nagyérdemű. Ami viszont a legjobban jellemezte ezt a végtelenül sportszerű meccset, az a mérkőzés hossza volt, körülbelül 1 óra és 50 perc alatt futott le a háromszor húsz perc. Vasárnap fordított felállásban újra megmérkőzik a két csapat, s ha a másik találkozón újra tud győzni a DAB a Miskolc ellen (ma 6-0 volt a vége) és mi pontot tudnánk szerezni, eldőlne minden lényeges kérdés.

Szergej Oreskin:
Nagyon nem tudok mit mondani. Sem fizikálisan, sem fejben nem voltak ma a frissek a srácok, így pedig törvényszerű volt a vereség. Vasárnap megpróbáljuk végleg bebiztosítani a rájátszást.

Egykor a Millenáris épülete előtt 3-4 ezer ember várta, ünnepelte a bajnok Ferencváros jégkorongozóit. Ma nem nyertünk bajnokságot, mit több még csak tovább sem jutottunk, mégis némileg visszatért a múlt. Most ugyan csak 30-40-en várták a fiúkat, és most csak annyi dőlt el, hogy 2004 után újra megelőzzük örök riválisunkat, ettől függetlenül megérdemelték a srácok a fanatikus és fantasztikus szurkolóink köszöntését.

Már a meccs előtt tudtuk nem lesz könnyű. Székely Mádai László ugyan visszatért (a játékos példás akarással játszotta végig a meccset, holott két napja még felkelni is alig volt ereje egy vírusos betegség miatt), cserébe viszont kidőlt a sorból Rencz Dániel, Feil Arnold pedig derékbántalmak mellett vállalta a szereplést. Ehhez még hozzájött Jánosi Csaba sérülése, úgyhogy akár természetesnek is vehettük volna, hogy 20 perc játék után vendég előnyt jelzett az eredményjelző.

A játék képe alapján azonban mindez korántsem volt magától értetődő. Az UTE ezúttal sokkal visszafogottabban kezdett, ennek ellenpólusaként pedig sokkal aktívabbak voltak a mieink. Ám amíg mi csak kapuvasig jutottunk, ellenfelünk kihasználta egy nagy hibánkat, így előnnyel mehetett az első pihenőre. A számszerű előny mellett azonban azzal is szembe kellett nézniük, hogy Kiriscsenko fegyelmezetlensége miatt hosszú emberhátrányra lesznek kárhoztatva, az ukrán légióst ugyanis rúgásért végleges kiállítással sújtotta a játékvezető.

Adott volt tehát a lehetőség az egyenlítésre, ráadásul mindez még kecsegtetőbbé vált, amikor kettős előnybe kerültünk. Legutóbb hazai pályán nem sikerült kihasználnunk ezt a szituációt, most azonban igen, mi több utána szimpla előnyben is betaláltunk, s már nálunk volt az előny. Hegyi Ádám és Feil Arnold gólja azonban nem hozta meg a nyugalmat, s bár ezután is voltak helyzeteink (Marko Hucko például kapuvasig jutott), mégis újra az Újpest jött, egykori játékosunk, Bobby Davis, használta ki egy védelmi megingásunkat és újra egyenlő lett az állás.

A válaszra nem kellett sokat várni, 25 másodperc játék után Gergely Zsombor egyéni játéka végén Rajz Attila verte be a kipattanót. Az újabb előny mintegy hét percig tartott, ekkor Davis másodszor is túljárt Budai Krisztián eszén. Ekkor már közeledtünk a harmad vége felé de szerencsére volt még válaszunk, emberelőnyben Kim Kauttonen lőtt, Beau Mclaughlin pedig hibátlanul szúrt bele korongba, ezzel pedig előnnyel vonulhattunk a záró felvonás előtti szünetre.

A harmadik harmad eleje sajnos az Újpesté volt, egy újabb ex-ferencvárosi, Kiss Gábor, majd Sikorcin is betalált, amivel ismét hátrányba kerültünk. Ezután sokáig nem történt érdemleges, mindkét csapat - főleg a többnyire két sorral küzdő vendégek -, fáradtnak tűntek és egyre nyilvánvalóbbá vált, egy bravúros mozdulat kell ahhoz, hogy vagy eldőljön a mérkőzés, vagy újra egyenlő legyen az állás. Végül ez utóbbi következett be, Gergely Zsombor újra remekül avatkozott játékba, Rajz Attila pedig egy remek mozdulattal, fonákkal emelte fel a léc alá a korongot.

Bár ekkor még volt jócskán hátra a hatvan percből, csapatunk tudta, hogy a pontszerzés is nagyot lök előre a szekéren a rájátszást illetően. Emiatt a védekezést helyezték előtérbe, s Budai Krisztián vezérletével sikerült is kapott gól nélkül letudni a hátralévő perceket. A hosszabbításban sokáig úgy nézett ki, hogy nem születik döntés. Az UTE valamivel aktívabbnak látszott, de Budai továbbra is tartotta formáját. Már csak húsz másodperc volt hátra, mikor támadásba lendültünk, Linus Schellin egy az egyezhetett, s miután sikerült kicseleznie védőjét, magabiztosan emelt egykori kapusunk, Szőke Attila fölött a hálóba.

Ez az eredmény azt jelenti, hogy az UTE már biztosan mögöttünk végez, ám még nem vagyunk a négy között (illetve három, mivel a fehérvári csapat immáron biztosan résztvevője az OB I elődöntőinek), a miskolciak ugyanis még megelőzhetnek minket. Folytatás péntek a Stars ellen, idegenben.

Szergej Oreskin:
Ma sok hibát követtünk el hátul, de ezt ellensúlyozni tudtuk elől, így győzni tudtunk. Ezzel az egyik riválisunkat végleg sikerült kiiktatnunk a versenyből. Van még három meccsünk, hogy bebiztosítsuk a rájátszást érő helyünket, bízom a csapatban, hogy ez sikerülni is fog.

Rajz Attila: Utálok veszíteni. A mai meccsen mérges voltam, mert úgy érzem, ha nem húzzuk magunkra az ellenfelünket, akkor már a rendes játékidőben is sikerült volna a győzelem. A két gólomnak örülök (a másodiknál tudtam, hogy hova kell lőnöm, hiszen az előző szezonban is sikerült egy ugyanilyen találatot elérnem Szőke Attila ellen), de vallom, mindig az a lényeg, hogy a csapat legyen eredményes. Örülök, hogy eszébe jutottam a Ferencváros vezetőségének, mert még nem akartam felhagyni az aktív játékkal, még ha az idei szezon jó részét ki is kellett hagynom. Most, hogy itt vagyok, egyet tudok még mondani, ebben a csapatban sokkal több van. Ez azonban csak akkor fog kijönni, ha meccsek minden percében tud majd koncentrálni a gárda, ha mindig 100%-ot tud majd nyújtani minden játékos. Remélem a hátralévő meccseken ennek szellemében fogunk pályára lépni.

Linus Schellin:
Eddig csak sejtettem, hogy milyen lehet fradistaként az Újpestnek győztes gólt lőni, most már tudom is! Ez volt az első találatom a középszakaszban és erre nagyon vártam már. Hofi jól passzolt, nekem sikerült a végrehajtás, ami pedig utána jött, az örökre felejthetetlen lesz. Tudom, hogy még nem biztos, de nagyon várom, hogy pályára léphessek a Volán ellen.

Sorsdöntő meccset játszott csapatunk, olyan találkozót, amelyet már hosszú idő óta nem. Mindenki tisztában volt azzal, hogy az UTE ellen páros meccsen pontot, pontokat kell szereznünk ahhoz, hogy megmaradjon az esély a négy közé jutásra. Ezt a feladatot végül sikreült megoldani, s bár nehéz volt, Budai Krisztián vezérletével sikerült s bravúr, így most már csak rajtunk múlik, ott leszünk-e az OB I rájátszásban.

Az előjelek nem voltak a legjobbak. Jánosi Csaba mellett Székely Mádai László és Nagy Richárd sem tudta vállani a játékot betegség miatt. Ennek is köszönhetően Szergej Oreskin három sornak szavazott bizalmat, azonban minden ötösben volt új ember, köszönhetően a hiányzóknak. Ahogy az várható volt, az Újpest rögtön a kezdésnél magához ragadta a kezdeményezést, a mieinknek a védekezés volt az első, és kontrából próbáltak veszélyeztetni.

Az első gólunk ennek ellenére mégsem egy klasszikus ellentámadásból született, a támadó harmadban szereztünk korongot, az alapvonal mögül Gergely Zsombor passza találta ziccerben Rajz Attilát, aki hidegvérű megoldással szerezte meg élete első zöld-fehér találatát. A gólunk mozgósította a bírói sípot, így szinte azonnal emberhátrányba kerültünk, ám Budai Krisztián ezúttal is állta a sarat, Kiriscsenko sokadik veszélyes lövése is elhalt kapusunkban.

Ellenkező szituációban viszont sikerült a gólszerzés. Bár az első előnyünk nagy részében még a támadó harmadba sem sikerült bejutnunk, amikor végre sikerült, büntettünk, Beau McLaughlin lövése után Feil Arnold pofozta a hálóba a kipattanót. Az első harmad végül 0-2-vel zárult, pedig a hazaiaknak több ziccerük is volt, ám hiába, Budai fergeteges formában védett.

Kapusunkra a folytatásban is nagy szükség volt, annál is inkább, mivel a második játékrészben sorra kaptunk a kiállításokat. Az első kapott gólunkhoz végül egy közvetlen játékvezető segítségre volt szükség, Varjú vezetőbíró stoppolt le a korcsolyájával egy korongot, onnan pedig elég volt egy jó passz egy szólóhoz, ami visszahozta a lila-fehéreket a meccsbe.

Visszahozta, mert hiába volt a sok előnyük, ekkor már helyzetig sem igen jutottak, kezdtek hitehagyottá válni. Ennek megfelelően a szünet előtti percekben többször is közel álltak az egyenlítéshez, ám Budai továbbra is zseniális volt. Ami minket illet, a kevés helyzetünkkel próbáltunk jól sáfárkodni, ám McLaughlin és Marko Hucko is csak kapuvasig jutott, ami egált jelentett az Újpest hasonló próbálkozásait illetően. A záró játékrészben elején mi játszhattunk emberelőnyben, s bár ezt nem sikerült kihasználni, nem sokkal később sikerült betalálni, Gergely Zsombor centerezett, McLaughlin pedig kíméletlenül fellőtte a korongot a rövid felsőbe.

Ezután újra felborult a pálya, folyamatosan a mi kapunk előtt folyt a játék, ám a védkezésünk továbbra is működött, amikor pedig hibáztunk a mezőnyben, még mindig ott volt Budai Krisztián, mint végállomás. Amikor pedig sikerült végre tetten érni egy hazai hibát, jött a büntetés, egy remek kontra végén Feil Arnold megszerezte második találatát is. A háromgólos előny sajnos nem tartott sokáig, ám már kevés idő maradt hátra. Az utolsó percben - időkérés után -, még lehozta kapusát az Újpest, ám ezzel csak azt érték el, hogy az első soruk harmadik csatára is feliratkozzon a góllövövő listára, Hegyi Ádám találata állította be a 2-5-ös végeredményt.

Szergej Oreskin:
Budai Krisztián ismét remekelt, a helyzetkihasználásunk pedig egészen jó volt, emellett pedig ma újra fegyelmezettek voltunk. Az Újpestnek volt ma több veszíteni valója, ennek megfelelően kontrákra játszottunk, ezt a játékot pedig sikerült maradéktalanul megvalósítanunk. Gratulálok a fiúknak!

Budai Krisztián:
Nehéz meccs volt ez is. Sorsdöntő volt, hogy mi szereztük meg a vezetést, és az is, hogy 2-1 után kibírtuk a hazaiak rohamait. Jók voltak a kontráink, s bár sokat volt a mi harmadunkban a játék, ezúttal mi voltunk határozottabbak a helyzetkihasználásban. 4-1 után nyugodtam meg igazán, s bár rögtön utána sajnos gólt kaptunk, már kevés idő volt arra, hogy igazán szorosabb legyen az eredmény. Előnybe kerültünk a rájátszást illetően, s remélem szerdán még tovább erősíthetjük a harmadik helyünket!

Feil Arnold:
A meccs előtti beszélgetésen Oreskin mester azt kérte tőlünk, hogy a védekezés mellett legyünk hatékonyak a támadásban, mert úgy gondolta, hogy a mi sorunk eredményessége kulcs a sikerhez. Ez végül maximálisan bejött, lőttünk négy gólt, és Budai Krisztiánnak is köszönhetően sikerült újra győznünk a Megyeri úton. Az első gólom nagyon fontos volt, egyrészt, mert azzal már 2-0 volt, másrészt pedig, mert sikerült vele kihasználnuk az első emberelőnyünket. A második játékrészben kapott szerencsétlen találat után volt pár meleg pillanat, ám ezt átvészeltük, utána pedig jó időben lőttük az újabb gólokat.

Jól mutatkozott be női csapatunk az első Antal István emléktornán Csíkszeredában. Az ellenfél a bukaresti hölgykoszorú volt, és az előzetes esélyeknek megfelelően sikerült őket fölényesen legyőzni. Mivel a bolgár csapat lemondta a részvételt, a mieink holnap játszák le második és egyben utolsó mérkőzésüket a torán.

A mai meccsen különösen az első harmadban bizonyult ellenállhatatlannak Jécsi Gyula csapata, amelyből kiemelkedett az ötgólos Rónai Alexandra és a három-három találatot szerző Németh Bernadett és Gegesy Boglárka, de szintén figyelemreméltó Jeni Junttila (1+3) és Dabasi Réka (0+4) négy pontja is.

A lányok így álltak fel:

Németh Anikó és Magyar Mariann kapusok, egyaránt 30-30 percet szerepeltek, Németh B (3+1), Tóth E, Pálkövi Cs (1+2), Rónai A (5+1), Junttila J (1+3), Marjai Zs (0+1), Kenéz N, Dabasi R (0+4), Gegesy B (3+0), Dióssy E (1+0), Farkas N, Gellért J, Tóth É (0+1)

Több mint hat perc kettős emberelőny sem volt elég csapatunknak a gólszerzéshez a második harmadban, így pedig nem csodálkozhatunk azon, hogy végül vereséget szenvedtünk a dunaújvárosiak ellen. A mai mérkőzés képe teljesen más volt, mint a hétfői találkozóé, ám csak egyetlen adat, a majd tíz perc emberelőnyt hozó középső játékrészben 11-10 volt a kapura lövési arány.

Kim Kauttonen újra bizalmat kapott, Szergej Oreskin pedig úgy döntött, három hátvédpárral és négy csatársorral próbálja meg megfékezni a DAB-ot. A húzás lényegében bejött, bár azt is hozzá kell tenni, hogy az Acélbikák más taktikát alkalmaztak, nem volt annyira offenzív a játékuk, mint Dunaújvárosban.

Ennek ellenére ők szereztek vezetést, miután a vonalbírók elengedtek egy tilos felszabadítást, de Beau McLaughlin nem sokkal később egyenlíteni tudott egy egyéni akció végén. A nyitó periódusban egyébként nekünk volt lehetőségünk, s bár Sevela bizonytalannak tűnt, nem sikerült előnyt szerezni.

A góltalanság a második harmadban még feltűnőbb volt, tekintettel a fentiekre, ám volt még valami, ami még inkább érthetetlen volt. A vendégek ugyanis néha már-már pankrációba váltottak át, szinte csak a mieinkkel foglalkoztak, mintha a korong ott sem lenne. Ennek pedig törött orr, felszakadt arcbőr és fájó borda lett az eredménye, s ekkor már Varjú játékvezető sem tudott szemet húnyni, így folyamatos volt a forgalom az Acélbikák büntetőpadján.

A legrosszabbul a mindig indolens Magosi járt, aki végleges fegyelmivel bűnhődött, a legjobban pedig Azari, aki bár beavatkozott egy verekedésbe, mégis a pályán maradhatott (ugyanez a játékvezető ugyanezen a pályán nem is olyan régen, tőlünk, ezért simán az öltözőbe küldött játékost). Sajnos leginkább ezek voltak az említésre méltó szituációk, mert hiába vert tábort Sevela kapuja előtt csapatunk, szinte lövés is alig akadt, mi több az emberhátrányos DAB kontrák is veszélyesebbek voltak, mint az emberelőnyös játékunk.

A második szünet jótékony hatással volt mindenkire, a meccs végre nem a kiállításokról szólt, bár Rajz Attila azért még kapott egyet az arcára. ez pedig nem nekünk kedvezett, bár hozzá kell tenni, hogy mindkét DAB találat előtt a saját harmadunkban sikerült eladnunk a korongot. Összességében egyértelműen a kritikán aluli támadójátékunk miatt nem sikerült még a pontszerzés sem, pedig a DAB-ot, ha valamikor, akkor most lehetett volna legyőzni.

A hétvégi fordulóban a mieink szabadnaposak lesznek, hétfőn folytatják majd az UTE ellen, a Megyeri úton.

Szergej Oreskin:
Ha nincs fegyelem, nincs koncentráció, akkor vereség a vége. Csak Budai Krisztiánnal és Beau McLaughlinnal voltam elégedett, a többiek nagyon rossz teljesítményt nyújtottak.

Rencz Dániel:
Be voltunk oltva gól ellen. Nekem is volt helyzetem, már bent is láttam, de végül valahogy csak fölé pattant. Bevallom őszintén, hogy ilyet még nem éltem meg, ennyi előnyt nem belőni már-már művészet.

E fenti állítás egyébként több helyen is sántít. Először is ott vannak a fehérváriak, akik emberfelettit nyújtva kezdték el az EBEL rájátszását. A bécsi bravúr után ugyan hazai vereség következett, de ami egyszer már sikerült nekik, az miért ne sikerülhetne még háromszor? Ha pedig így történik, akkor az OB I negyedikje is ott lesz a rájátszásban. Már csak ezért is érdemes szurkolni a Sapa Fehérvár AV19-nek

Másodszor pedig, bár a DAB és a Stars meglógott, főleg az utóbbi még nem érezheti páholyban magát. A káposztásmegyeriek jelenleg 11 ponttal mennek a negyedik UTE előtt, ami még behozható. Ami minket illet, tulajdonképpen egyszerű a képlet. Ha ott akarunk lenni a végelszámolásnál, a hazai meccseinket hozni kell.

Ma este a DAB ellen jön az első a még hátralévő négy otthoni találkozónkból. A bajnokság legerősebb ellenfele látogat majd hozzánk, de ne feledjük Pesterzsébeten már kétszer sikerült pontot szereni ellenük, legutóbb például - már itt a középszakaszban - mind a hármat. A csapat természetesen ez utóbbi meccset kívánja kívánja másolni, de tudja nehéz dolga lesz.

De Budai Krisztián újabb remeklésével, fegyelmezett, zárt játékkal, és szurkolóink buzdításával elérheti a célt és akkor újabb lépést tesz a cél felé. Várjuk tehát a fradistákat Pesterzsébetre, ahol sajnos egy olyan ember is lesz a lelátón, akinek a jégen lenne a helye.

Jánosi Csaba a hétfői mérkőzés után még bizakodó volt, ám reggelre már megváltozott a hangulata. A fájdalom erősödött, így biztos, hogy pihennie kell, ám, hogy mekkora a baj, azt csak csütörtök reggel tudja majd meg, amikor Dr. Majzik Ernő megvizsgálja majd. Tény a pár éve már műtött térde sérült meg, így akár az is elképzelhető, hogy vége a válogatott szélső szezonjának.

Valamikor régen az olcsó vigaszról énekelt nekünk D. Nagy Lajos és a Bikini. A találkozó után újra felcsendülhetett a nóta a ferencvárosi fülekben. Az ugyanis is vitán felül áll, hogy a meccs kimagaslóan legjobb teljesítményét kapusunk Budai Krisztián nyújtotta, így ő lehetett volna a meccs MVP-je, ha lenne ilyen cím. Azonban összesen ennyi örömünk volt e találkozóban, s a vereség mellett még ott szerepel Jánosi Csaba sérülése is a negatív oldalon.

A két, házi eltiltását töltő, légiósunk közül Beau McLaughlin kapott amnesztiát, így csak ő foglalhatta el a helyét a kezdő ötösben. Már a meccs elejétől nyomasztó fölényben volt a DAB, a mieink többnyire csak a védekezéssel törődtek. Sokáig úgy nézett ki, hogy a 12. perc hozza a legnagyobb izgalmakat ebben a játékrészben, amikor a hazaiak és mi is kapuvasast lőttünk, ám az utolsó percben végül csak megtört a gólcsend.

A találat némi odafigyeléssel elkerülhető lett volna, és pszichikailag sem tett jót, hogy nem sikerült döntetlenre hozni az első húszpercet. A szünet után szinte minden ott folytatódott, ahol abbamaradt, többnyire csak az emberelőnyeink során sikerült némi lélegzethez jutnunk, bár a hibáink miatt akkor is akadt ziccere ellenfelünknek.

Idővel azért sikerült kiegyenlítettebbé tenni a találkozót, mi több helyzetekig is eljutni, ám előbb Hoffmann Attila, majd Gergely Zsombor sem tudott betalálni, s az utóbbi helyzet után jött a kontra és vele a 2-0. Sajnos ennek a játékrésznek az utolsó percére sem szívesen emlékezünk majd vissza, egy ártatlan szituációban a középvonalnál Kiss Ákos érthetetlenül szabálytalankodott Jánosi Csabával, akinek műtött térde bánta az ütközést.

Csaba már civilben bicegett vissza a szünet után és az első diagnózis szerint talán nincs komolyabb baja. Nem lett sajnos az Acélbikáknak sem a harmad elején, hiába volt az ötperces emberelőny, semmit sem tudtunk kezdeni vele. Jellemző, hogy az első kapura lövésünk 7.45-nél volt, utána viszont jelentősen változott a játék. Nem először lehetett azt észrevenni, hogy a dunaújvárosiak az 50. perc tájékán mintha leállnának. Nyilván nem ezt teszik ekkor, de tény, hogy utána jóval többet sikerült a kapujuk előterében tartózkodnunk, és ezen idő alatt helyzetekig is eljutottunk.

Sevela azonban nem hibázott, míg a szétnyíló védelmünkön újra támadt egy rés, 3-0 után pedig már nem volt erőnk, még a szépítéshez sem. Érdekes meccs volt ez, hiszen ha Budai Krisztián nem véd ilyen ihletett formában, igen hamar nagy hátrányba is kerülhettünk volna, ugyanakkor rendre volt egy-egy hatalmas ziccerünk, amelyeket, ha kihasználtunk volna belőlük egyet-kettőt, akár izgalmasabb is lehetett volna a végjáték.

Szergej Oreskin:
Budai Krisztián ma remekelt, és vele az élen sikerült szoros meccset játszani a kétségkívül remek DAB ellen. Kicsi hiányérzetem csak azért van, mert az 5-6 100%-os helyzetünkből egyet sem használtunk ki, márpedig ezek egy része a meccs olyan szakaszára esett, amikor még volt esélyünk. Szerdán újra megpróbáljuk.

Az 56 lövést hárító Budai Krisztián csak ennyit tudott kipréselni magából a mérkőzés után: fárasztó volt, de nagyon...

Folytatta csapatunk a középszakaszban elkezdett sorozatát, ami azt jelenti, hogy az eddig befejeződött páros meccsek (a Miskolc elleni találkozó ugye félbeszakadt) mindegyikén teljesítette az 50%-ot. Ehhez ma győzni kellett, amit pénteken még reális lehetőségként említettünk, ám a tegnap történtek fényében már nevezhetjük kisebb csodának.

A meccsre igyekvő ferencvárosi szurkolóknak ugyanis nyomban feltűnt, hogy a középszakasz kanadai listáját vezető Beau McLaughlin és az első sorban bekkelő Kim Kauttonen civilben a lelátón tűnt fel. Mint kiderült Szergej Oreskin fegyelmi vétség miatt tekintett el a mai napon a két légiós szerepeltetésétől. Emiatt azonban az összes sor felállása megváltozott.

Linus Schellin lett az első sor centere, Rajz Attila került Hoffmann Attila és Jánosi Csaba mellé, újra szerepet kapott Szilágyi Levente, méghozzá a harmadik sorban. A nagy dobást mégis a negyedik hajtotta végre, midőn a 13. percben addig-addig küzdött a Rosztocsil-Fekete-Gergely trió, amíg Gergely Zsombor helyzetbe nem hozta Fekete Szabolcsot, aki megszerezte szezonbeli első gólját.

Addig persze történt már egy s más, leginkább a mi kapunk előtt. Budai Krisztiánnak többször is bravúrt kellett bemutatnia, de egyszer, még a 4.percben ő is tehetetlennek bizonyult egy Stars-előny során. Ez a gól is bizonyította, hogy szoknia kellett a fiúknak az új felállást, az egyenlítő találat pedig azt, hogy ez sikerült is. Ettől függetlenül az első harmad után a hazaiaknak állt a zászló.

A szünet után aztán hamar megváltozott a játék képe. Ennek köszönhetően Hegyi Ádám vezetést szerzett, miután harcosan tartotta meg a korongot (ne tagadjuk, volt némi hasonlóság a pénteki Petricko gólhoz). A 35. percben pedig életre kelt a taktikai tábla, nincs edző, aki szebben rajzolta volna le a 3 a 2 elleni támadást. Schellin, Hegyi, Feil Arnold volt a korong útja, utóbbi pedig be is ütötte a meccs harmadik zöld-fehér találatát, ami már a nyolcadik volt neki a középszakaszban.

Ebben a játékrészben egyébként is jó ment a fiúknak, s bár Budai ekkor sem unatkozott, a 0-2-es harmad eredmény megérdemelt volt. A szünet után jönnie kellett a Starsnak és jöttek is. A mieink láthatóan csak a védekezéssel törődtek és ez végül megbosszulta magát, a 47. percben megszületett a második hazai találat. Sok volt tehát még hátra, és érezve a bajt, időt is kért Szergej Oreskin, ami után átálltunk három sorra.

A röpke pihenő után rögtön helyzetbe került a meccsen végig remeklő Flinta Botond, majd Jánosi Csaba is, jelezve, a hátralévő időben nemcsak a védekezésen jár majd a srácok esze. Végül azonban csak bő három percig kellett egy kicsit támadóbb szellemben játszani, az 51.percben ugyanis jött egy emberelőny, s alig négy másodperc alatt sikerült is kihasználni, Marko Hucko távolról lőtt, Hegyi Ádám pedig a kapu előtt szúrt bele a korongba, ami túl jutott Ondrejka kapuson.

A hátralévő időben leginkább egy tessék-lássék Stars próbált meg közelebb férkőzni hozzánk, s bár volt helyzetük, nem igazán lehetett rajtuk érezni azt az elszántságot, amit egy hátrányban lévő csapaton érezni kéne. Sikerült tehát visszavágni a pénteki vereségért, ünnepelni azonban megint nincs idő, holnap az egyre jobb formába lendülő DAB.Docler vendégei leszünk este hat órától.

Szergej Oreskin:
A jó védekezés és Budai Krisztián remeklése alapozta meg a mai győzelmet. A fiúk ma újra jó dolgoztak és a pénteki meccsel ellentétben ma a taktikai fegyelem is rendben volt. A két légiós nagy hibát vétett, olyan nagyot, amit senkinek nem nézek el. Remélem azzal, hogy nem neveztem ma őket, tanultak belőle.

Hegyi Ádám:
Igazi csapatmunka volt! Szerintem pénteken jobban játszottunk, több helyzetünk volt, de akkor szerencsétlen gólokat kaptunk és rossz volt a helyzetkihasználásunk. Ma sokkal többet kellett védekeznünk, amit Budai Krisztián bravúrjaival jól végre is hajtottunk. Ami a mi sorunkat illeti, nem okozott gondot Beau kiválása, Linus is remek játékos, jól tudtunk vele is együtt játszani, amit, azt hiszem, a harmadik gól bizonyít a legjobban. Holnap a DAB ellen még nehezebb lesz, de erőt meríthetünk a legutóbbi dunaújvárosi találkozóból, amikor csak 3-2-re kaptunk ki. Tudjuk, hogy minden pontnak jelentősége van, ezért mindenhol ennek szelemében kell játszanunk.

Folytatódott a sorozat, miszerint, ha a kölyök bajnokságban Fradi-Miskolcot rendeznek, akkor mindig a vendégcsapat győzedelmeskedik. A mostoha időjárási viszonyok között megrendezett mérkőzésen a miskolciak jobban alkalmazkodtak a csapadékos időhöz, s a gólnélküli első játékrész után a második harmad elején gyorsan kétgólos vezetést szereztek.

Az utolsó húszperc elején lemásolták az előzőt, így már 4-0-ra is vezettek, amikor Dabasi Balázsnak sikerült gólra váltania egy emberelőnyt. A végére azonban visszaállt a négygólos különbség, mert született még egy vendégtalálat. Ezzel a tabellán két pontos előnyre tett szert mai ellenfelünk a második helyért vívott harcban, s bár nekünk még van egy meccsünk, az egymás elleni eredmények miatt már nem léphetünk előre.

Hiába játszott helyenként jó és tetszetősen csapatunk, mégis simának mondható vereséget szenvedett ma este Pesterzsébeten. Sajnos előjöttek a gyakorinak mondható hibák, ismét volt olyan, hogy egy perc alatt kaptunk két gólt és a második harmad elejét sem sikerült bekapott találat nélkül kezdeni.

A mérkőzésen újoncot avattunk, első ferencvárosi meccsét játszotta az éppen a Starsból hozzánk kerülő Nagy Richárd. A meccs nagy iramban indult és egy picit érezhető volt, hogy a fiúk tudják, más ez a Stars, mint amelyiket legutóbb 4-2-re legyőzték. Ez a visszafogottság azonban nem tartott sokáig, az ötödik perctől jöttek a helyzeteink, ám mind kimaradt.

A legszebb talán Marosi Zoltán alakítása volt, ám hiába csapta be egy remek csellel Ennaffatit és hiába állt szemben a kapussal, már nem sikerült jól helyeznie a korongot. S ahogy az ilyenkor lenni szokott, jött az ellenfél és mire feleszméltünk, már 0-2 állt az eredményjelzőn. Sándor Szilárd és Ennaffati góljához is kellett némi szerencse, no meg az, hogy a védekezésünkben jöjjenek a hibák.

A folytatásban is megvoltak a lehetőségeink, s mivel a Starsnak sem csak a védekezésen járt az esze, semleges néző számára kifejezetten izgalmas lehetett a találkozó. Nekünk azonban már nem volt az, pláne, hogy a szünet után 22 másodperccel újabb gólt kaptunk, Kangyal sokáig készülődhetett lövésre, a mieink nem támadták meg, de ettől még háríthatott volna az egyébként jól védő Budai Krisztián, ám a korong még megpattant egy korcsolyán, így nem maradt esélye.

A 0-3 kissé megroggyantotta csapatunkat, kellett egy pár perc, amíg összeszedték magukat. A harmad középétől aztán megjöttek a kiállítások is, amiből rögtön az első sikerült kihasználnunk. Mert bár a gól maga már egyenlő létszámnál esett, még nem rendeződhetett a Stars védelem, lévén 4 másodperccel a kisbüntetés letelte után lőtt a kapuba Hoffmann Attila.

Felcsillant a remény, de hiába védekeztük ki mi az első hátrányunkat néhány Budai bravúrnak köszönhetően, jött az újabb rövidzárlat. A gólra akár azt is mondhatnánk, hogy klasszis teljesítmény, de mivel kaptuk, maradjunk annyiban, sehol nem dicsérik meg azt a védelmet, amely asszisztál ahhoz, hogy egy csatár hosszasan cipelve a korongot érjen a kapu elé, mi több, ott még a kapust is ki tudja cselezni. Petricko márpedig ezt tette, s mivel ezután egy kettős előnyt sem sikerült kihasználnunk, negyven perc után már három gól volt a hátrány.

Az utolsó játékrészben már nem igazán volt meg az erő, ami főleg a támadásainknál volt szembetűnő. S bár egy újabb emberelőnyt sikerült még kihasználnunk, miután Kim Kautonnen távoli lövésébe Feil Arnold szúrt bele jó érzékkel, már alig maradt idő, ráadásul annak is a jó részét emberhátrányban kellett végigjátszanunk, így nem született több gól.

Egy kiegyenlítettnek mondható mérkőzésen a helyzetivel jobban sáfárkodó, s talán valamivel szerencsésebb Stars győzött. Két nap múlva lehet javítani, ami egyáltalán nem lenne meglepő a mai meccs képe alapján, ám ahhoz egy jóval határozottabb és fegyelmezettebb Ferencvárosra lesz szükség.

Hoffmann Attila:
Szerintem nem játszottunk rosszul. Több tiszta helyzetünk volt ellenfelünknél, csak nem használtuk ki őket. Szerencsétlen gólokat kaptunk, amiben az is benne volt, hogy egy kicsit elvitt minket a hév és nem az játszottuk, amit szoktunk. Sajnos ismét bebizonyosodott, hogy nem tesz nekünk jót a hosszabb szünet, mert hiába jó az a pihenésre, mindig kell egy kis idő, hogy visszanyerjük a formánkat. Tudjuk, hogy minden pont számít és tudjuk, hogy pontokat kell szereznünk és úgy gondolom, hogy már vasárnap nőhet a pontjaink száma, van esélyünk a Stars ellen.

Elsőként a Stars ellen kell majd bizonyítani. Ellenfelünket legutóbb 4-2-re legyőztük, azóta viszont jelentős változás volt a káposztmegyereik keretében. Három légiós, a kapus Ondrejka, a hátvéd Kluuskeri és a csatár Petricko mellett három magyar válogatottat igazoltak, Omar Ennaffati és Peterdi Imre tagja volt a svájci vébén szerepelt gárdának, előbbi ráadásul minket hagyott el Kangya Balázsék kedvéért, míg Berta Ákos azt a bravúrt vitte véghez, hogy mindössze négy meccset játszott a szezonban, mégis válogatott kerettag lett.

Kölyök csapatunk az alsóház B csoportjában a második helyért küzd, amit meg is szerezhet, ha holnap este legyőzi a tabellán előtte álló miskolciakat a Kisstadionban.

A program:

OB I, középszakasz
2010. február 19., péntek, 19:00: FTC Corner MoneyGran - Vasas Bp. Stars 2010. február 21., vasárnap, 17.30: Vasas Bp. Stars - FTC Corner MonayGram 2010. február 22., hétfő, 18.00: DAB.Docler - FTC Corner MoneyGram 2010. február 24., szerda, 19.30: FTC Corner MoneyGram - DAB.Docler

Utápótlás:

2010. február 20., 19:30, Kisstadion: FTC - Miskolci SI, U14 2010. február 20., Kisstadion, minitorna, 10 órától

Ez a torna is nagy segítség lehet női csapatunk fejlődésében, hiszen bajnokságban még csak most jönnek a nagy meccsek, ráadásul az eldőlt, hogy lesz playoff, azaz a döntőben három meccset kell majd nyernie 2010 női bajnokának. A távolabbi jövő is hoz majd nagy feladatokat, hiszen az osztrák másodosztály megnyerésével a csapat jogot szerzett arra, hogy elinduljon 2010/11-es osztrák első osztályú bajnokságban, s ezt, jelen állás szerint, meg is akarja tenni.

Érdekesség, hogy a négy meccsen háromszor is az a csapat győzött, amely - a hivatalos statisztika szerint - jóval kevesebbet lőtt kapura ellenfelénél. Ez pedig egyet bizonyít, a jó kapusteljesítmény akár győzelmet is érhet. Jól tudja ezt Budai Krisztián is, kapusunk múlt héten a válogatott edzőtáborán vett részt, igaz a nemzeti csapat mérkőzésein nem kapott lehetőséget. Erről és az elöttünk álló feladatokról is beszélt Krisztián:

Sajnálom, hogy nem kaptam lehetőséget a válogatottban. Amikor kiderült, hogy pénteken már nem lesz edzés ésa második meccsen a Volán kispadja várna rám, úgy gondoltam, jobb ha inkább hazajövök és edzek a csapattal. Ezt korrekt módon meg is beszéltük a szakvezetőkkel, jó is volt, hogy együtt lehettem a csapattársaimmal.

Fontos meccsek előtt állunk, ráadásul nehéz sorozat várt ránk. Négy kőkemény meccs következik a Stars és a DAB ellen, ahol minden pontért meg kell majd küzdenünk. Úgy érzem, nekünk nem igazán jött jól a szünet, ment a csapat, jöttek az eredmények, s jó lett volna túl lenni a Miskolc elleni hazai meccsen is.

Ettől függetlenül jó a hangulat, jól érzem magam én is, bízom benne, hogy folytatni tudjuk az eredményes szereplést. Előbb a Stars jön, akik ugye most botlottak, ami jó is meg rossz is. Jó, mert láthatjuk, hogy ők sem verhetetlenek, még így megerősítve sem, rossz, mert minen bizonnyal még jobban fognak majd küzdeni. A DAB elleni párosmeccsre most még nem gondolok, előbb a káposztásmegyeriek ellen kell minél több pontot szereznünk pénteken és vasárnap.

Tegnap a Kisstadionban kölyök csapatunk a Debrecent fogadta. A szezonban már háromszor találkoztunk velük, két győzelem és egy vereség volt a mérleg, így reménykedhettünk a győzelemben. Ez végül elmaradt, mert bár kétszer is sikerült vezetést szerezni, a vendégek szívósan küzdöttek, s mindkétszer egyenlítettek. Az utolsó percekben megvolt az esély a győztes gólra, ám hiába volt előbb kettős, majd szimpla előnyünk, nem sikerült kicsikarni a győzelmet. A végeredmény 2-2, a góljainkat Balázs Péter és Tódor Zoltán szerezték.

A lányok ma kora este csaptak össze egymással a Kisstadionban, így a múlt heti döntetlen után ezúttal biztos volt a zöld-fehér siker. A papírforma nem borult, az FTC Sasok névre keresztelt második csapatunk nem sok ellenállást tanusított, a vége 12-0 az első csapatnak. A gólokon hatan osztoztak, Ronai Alexandra négyszer, Pálkövi Csenge háromszor, Tóth Enikő kétszer, míg Németh Bernadett, Kenéz Nóra és Gegesy Boglárka egyszer-egyszer volt eredményes.

Az nyitó és a második harmadban is két gólt kapott az első öt percben, utána pedig hiába hajrázott, nem tudta utolérni ellenfelét csapatunk a tegnapi esti kölyök bajnoki mérkőzésen. A hazaiak már a második percben vezetést szereztek és 40 perc játék után már négy gól volt az előnyük. Az utolsó játékrészben Dabasi Balázs emberelőnyből szerzett gólt, majd Jacsó Richárd idénybeli második góljával zárkozótt tovább a gárda. Itt azonban elfogyott a tudomány és az 58. percben esett ötödik hazai gól végleg eldöntött mindent.

A csapat és a vezetés köszöni a szurkolók bíztatását, s továbbra is várja őket a mérkőzéseire. Legközelebb szombaton 16.30-tól a Debreceni Sportiskola ellen lépnek majd jégre, a helszín pedig ismét a jó öreg Kisstadion lesz.

A szezonban először mérkőzött meg a magyar női bajnokság két meghatározó csapata tegnap a Kisstadionban. Az idén már rendeztek ugyan mérkőzést a két fél között, de akkor a mieink a második csapatukkal szerepeltek. Az első nagy rangadó tehát ez a mérkőzés volt, amely végül a rangjának megfelelően nagy izgalmakat hozott és végül döntetlennel zárult, igaz egy nem mindennapi malőr után.

A 10. percig nem született gól, akkor viszont kettő is, a Marilyn vezetést szerzett, Rónai Alexandra pedig 37másodperc elteltével egyenlített. A második játékrészre viszont már vendégelőnnyel fordultak a csapatok, mivel a 18. percben ismét betaláltak Balogh Tibor lányai. Az immáron Jécsi Gyula vezette lányaink mindent megtettek az egyenlítésért, a próbálkozásokat azonban nem koronázta siker, így a 37. percben szerzett második Rónai találat csak a szépítést jelentette.

Az utolsó húszpercben ismét a 10. percig kellet gólra várni, ekkor Jeni Junttila használt ki egy emberlőnyt, amivel ismét egál volt. Az utolsó percekben nagy volt izgalom, de gól már nem született, igaz kettős emberhátrányban fejezték be lányaink a mérkőzést. Azaz a rendes játékidőt, merthogy a játékvezető a folytatás mellett döntött és bedobta a korongot a hosszabbításra.

Az áthúzódó kettős hátrányban aztán gólt is kaptunk, de mindez mit sem ért. A versenybizottság tájékoztatása szerint ugyanis, mivel ez nem egy playoff meccs volt, nem kellett volna lejátszani a hirtelen halált, és így a 60 perc után született 3-3-as döntetlen került bele a jegyzőkönyvbe.

A mérkőzés új időpontja: 2010. február 14. 17.30, a helyszín természetesen a Pesterzsébeti Jégcsarnok.

Az első szünetben egy jókora darab jég szakadt ki az egyik kékvonalnál, s mivel a helyzet nem volt rövid úton orvosolható, a játékvezető beszüntette a mérkőzést. A találkozót újra kell majd játszani, amelyről a csapatok a versenybizottsággal közösen döntenek majd.

A tegnapi OB I-es meccs után ma kölyök csapatunknak volt jelenése Miskolcon. Csoportunkban a második helyen álló gárda fogadta a harmadikat, ennek megfelelően egy kiélezett, szoros mérkőzést játszottak a csapatok. A végén a mieink örülhettek, Dabasi Balázs duplájára csak egy hazai válasz érkezett.

A meccs elején kétszer is emberelőnyben támadhattak a srácok, gól azonban nem született. A 15. percben szerzett vezetést a Miskolc, szerencsére nem sokkal később sikerült az egyenlítés, érdekesség, hogy Balázs mellett két testvére, Réka és Ákos jegyzett még pontot. A második játékrészben sokáig csak az emberhátrányok gyakorlása jutott osztályrészül a mieinknek, így a harmadbeli döntetlen megfelelt a céljainknak.

Az utolsó húszpercben aztán hatalmas küzdelem indult a győzelemért, amelyet végül Dabasi Balázs második gólja hozott meg, emberelőnyben volt eredményes a támadó. A vége előtt a miskolciak még a kapusa lehozatalával is megpróbálkoztak, de védelmünk szilárdan állt a lábán, így megszületett a várva várt győzelem.

Ezzel az erdménnyel, a pontszámot tekintve beértük mai ellenfelünket, és kedden akár le is hagyhatjuk őket. Február 9-én 18.30-tól ugyanis a Kisstadionban lesz a következő meccs, az ellenfél pedig a MAC Népstadion B csapata lesz. Leendő vendéglátónk vezeti a csoportot, de az eddigi egy találkozónkon szoros eredmény született. Jécsi Gyula csapata mindenkit szerettel vár a következő összecsapáson, bíznak benne, hogy a minél nagyobb bíztatás segít az újabb győzelem elérésében!

Olyan meccsen vagyunk túl, amely után kizárólag egy külső tényező zavarta, zavarhatta meg örömünket. Ráadásul ennek az intermezzonak semmi köze sem volt a találkozóhoz, a hazaúton, az autópályán történt baleset okozta a bajt, több, mint két órával hosszabbodott meg az utazás. Magán a mérkőzésen ennél kevesebb probléma akadt, mert a támadójáték néha akadozott, a védelem, Buai Krisztián vezérletével minden próbálkozást meghiúsított.

Marko Hucko kényszerpihenője miatt három sorral kezdett a gárda, s mivel változtatásra nem volt ok, így is fejezte be a mérkőzést. Már a kezdés után látszott, hogy ezúttal egy fegyelmezettebb, a taktikát jól betartó Ferencváros van a pályán. Bár hibák akadtak hátul is, összességében jól zárt a hátsó alakzat, így csak arra kellett várni, hogy elől mikor jönnek össze a dolgok.

Ez nem volt annyira egyszerű, mivel a fáradtság miatt nem volt gördülékeny a támadásszövés. Amikor azonban átléptünk a 8. percbe, megszületett az első gól, Beau McLauglin egy egyéni akció végén takarásból lőtt a kapuba. Ezután még jobban vigyáztunk hátul, s kontrákból próbáltunk veszélyeztetni, de csak helyzetkig jutottunk. A túloldalon láttunk néhány Budai bravúrt, az élet azonban akkor volt a legmozgalmasabb, amikor Strengell teljesen érthetetlenül, hátulról kezdte vegzálni kapusunkat, midőn ő már birtokolta a korongot.

Az első emberhátrányt nekünk kellett kivédekeznünk, ami áthúzódott a második játékrészre. Ez sikerült, utána nem sokkal pedig kettőre nőtt az előny, Hoffmann Attila hosszú gólcsendet tört meg, legutoljára még december elején a brassióiak ellen tudott gólt szerezni. Bálizs kapus pedig cserét kért, ami nem is csoda, hiszen ez a lövés (is) védhetőnek tűnt. Az ezt követő percekben felgyorsult az iram, a hazaiak próbáltak egyenlíteni, mi pedig tovább növelni az előnyt, s akadt nagy helyzet itt és ott is, maradt az eredmény.

Ahogy múltak a percek, úgy lett egyre kevesebb a veszélyes támadásunk, a miskolciak pedig igen érdekes taktikát követtek, az alapvonal mögül lőttek a kapu felé többször is gondolván, ami a múltban sikerült, az most is menni fog. Nos, ezúttal nem volt szerencséjük, legfeljebb akkor, amikor McLaughlin kihagyott egy szólót, a 37. percben pedig már nem volt pardon, Feil Arnoldnak igen szűk tere maradt a lövésre, de jött egy bravúros mozdulat és a korong a balfelső sarokban landolt.

A két gól előny nem előny szokták volt mondani jégkorongos berkekben. Mi hárommal vezettünk, de mivel hat perc, szinte folyamatos emberhátránt kellett kivédekeznünk a második harmad végén, majd a harmadik periódus elején, könnyen ott lehetett volna a szépítés. A védekezés azonban ekkor is szinte hibátlan volt, Budai Krisztiánon pedig látszott, eltökélte magát, hogy ezt a találkozót kapott gól nélkül tudja le.

Az utolsó hátrányunkat az 50. percben kaptuk, azt is kivédekeztük, majd rá egy percre lezártuk a vitás kérdéseket, Kim Kauttonen a félpálya közeléből minden mindegy alapon lőtt, Duschek pedig addig tétovázott, amíg a korong a lábai között a hálóba vágódott. Slusszpoénként még az a Hegyi Ádám is betalált, akinek eddig csak gólpasszai voltak (igaz, abból hét is) a középszakaszban.

Szergej Oreskin:
Ma újra működött a csapatjáték. A fiúk fegyelmezetten hajtották végre a taktikát, küzdöttek, mentek előre és ez meghozta az eredményét. A támadójátékunk ugyan lehetett volna jobb is, de a védekezés, a hátvédek és Budai Krisztián ma elsőrangúak voltak, így végül fölényesen győztünk.

Ahogy azt Szergej Oreskin is mondta, szerdán már a meccs előtt látható volt, hogy nehéz meccs előtt állunk. Pedig a közönség sorait erősítette a Zorall együttes néhány tagja, mi több a kezdő bedobást az énekes, Szasza végezte el, akiről küztudott, hogy nagy fradista. A hatvan perc végül kudarcot hozott, elsősorban a fejekben nem volt rend. Budai Krisztián sem tudta az elmúlt meccseken látott formáját hozni, de ő is tudja, ez is csak egy volt a sok közül, menni kell tovább.

Tudtuk, hogy nehéz sorozat közben vagyunk, meccs meccset követ. Előtte játszottunk három remek mérkőzést, sajnos a negyedik már nem sikerült. A csapat is tompább volt és nekem sem ez volt a legjobb teljesítményem a szezonban. Remélem a szerdai meccs volt a mélypontunk, főleg azért, mert ha ott akarunk lenni a végén, akkor nem nagyon lehet hibázni. A Miskolc ellen mindig szoros meccset játszunk, de nekünk most csak a győzelem elfogadható. Az idén már tudtunk nyerni ellenük idegenben, ha most is megtesszük, újra jobb lesz a pozíciónk.

A mai meccsen hátrányt jelent majd, hogy nem lehet ott a jégen Marko Hucko, aki egymeccses eltiltását tölti majd le. A miskolciakkal ugye már játszottunk a középszakaszban, akkor 5-1-re kaptunk ki idegeben, majd 4-2-re nyertünk. A mostani két meccsel egyébként lezárul az eröltetett menet, tíz napos szünet következik. egyetlen kivételként a válogatott keretbe behívott Budaira várnak, várhatnak majd meccsek a jövő héten, kapusunk várja már a megmérettetést.

Szerencsétlen dolog, hogy elmarad a válogatott vilniusi tornája. Helyette a román válogatott és a Sapa Fehérvár AV19 lesz majd az ellenfél, ami miatt még nem lehet tudni semmi biztosat. Ebben a programban, lehet minden játékos lehetőséget kap majd, de én csak magammal foglalkozom, szeretnék bizonyítani a szakmai stábnak.

Nagy reményekkel indult, ám vereséggel végződött a mérkőzés. Budai Krisztián sajnos ma rossz napot fogott ki, de ezzel szinte az egész csapat így volt. Ma nem működött a fegyelmezett játék, a taktika betartása is gondot okozott a fiúknak. ennek pedig nem lehetett más a vége, mint vereség.

Nagy István immáron magyar állampolgárként lépett pályára, mellette így ott lehetett a jégen Kiriscsenko, Kadlubiak, Sikorcin, Fabry és az a Bobby Davis is, aki ugye nálunk kezdte a szezont. Az újpesti kapuban pedig Szőke Attila állt, ő már csereként a legutóbbi meccsen pályára lépett volt csapata ellen. Nyilvánvaló volt, hogy más lesz ez a meccs, mint a legutóbbi.

Kiegyenlített játék folyt a jégen az elején, ezúttal az újpestiek az elejétől fogva veszélyt tudtak teremteni a kapunk előtt. Persze ez nem azt jelentette, hogy mi annyira visszaestünk volna, Szőkének is volt elég dolga, leginkább a meccs első kiállításánál, amikor szinte az egész két percben nagy volt a nyomás a lila-fehér védelmen. Közben történt egy páros kiállítás is, s nem sokkal azután, hogy újra egyenlő lett a létszám, jött a rövidzárlat.

A vendégek kétszer is addig kavargattak a támadó harmadban, amíg ziccerig jutottak, így 25 másodperc alatt kétgólos előnyre tettek szert. A folytatásban visszatértek a felek a meccs elején látottakhoz, amit csak Hüffner szabálytalansága változtatott meg, a hátvéd Beau McLaughlin ellen szabálytalankodott, a vér miatt pedig jött a 2+2 perc. Hiába volt azonban az újabb előny, nem sikerült a szépítés.

A szünet után pedig hamar beláhatatlan lett a távolság. Az áthúzódó előnyt nem sikerült kihasználni, utána pedig kétszer is maga mögé kellett nyúlnia Budai Krisztiánnak, 16 másodperc alatt duplázódott az újpesti előny. A nagy hátrány ellenére is kapartak a fiúk és végül egy emberelőny során sikerült is a szépítés Marko Hucko révén, ám ez is csak pillanatnyi szépségtapasz volt.

Pedig amikor sikerült kivédekezni egy négy perces emberhátrányt (úgy, hogy közben két percig csak három zöld-fehér mezőnyjátékos volt a jégen), még bizakodhattunk. A harmad vége felé pedig fordított volt a felállás, előbb előny, majd 44 másodperc kettős előny következett, ám a csapat ekkor már nem volt a topon. Az ötödik gólt úgy kaptuk, hogy mindenki pontosan tudta, mit fog csinálni Davis, a hatodiknál pedig Budai újra hibázott. Nem ez volt az a harmad, amire szívesen emlékezünk majd vissza a szezonból.

Az utolsó játékrészben egyedül a Fradi tábor volt lelkes, szurkolóink mindvégig lelkesen buzdították a csapatot. A jégen, bár volt újabb kiállítások, a játék tekintetében csak Kiss Gábor kapuvasa volt érdemleges. Ekkor már a meccs végén jártunk és érezhető volt, hogy készülődik még valami. A balhé végül az 59. perc elején tört ki, aminek a végén Marko Hucko - egy győztes bunyó után - összeszedte második végleges fegyelmijét. Mellette Linus Schellin is fegyelmit kapott, míg Hoffmann Attila 2+2 percet, vereség mellet így kulcsembert is veztettünk, Huckonak ki kell hagynia a következő meccset.

Szergej Oreskin:
Ez nem a mi napunk volt. Már a bemelegítésnél éreztem, hogy baj lesz. A sorozatterhelés most ütött vissza, fejben nagyon nem volt ott ma a csapat, ennek köszönhetően pedig nem tudtuk tartani az eddig eredményes taktikát, a kapkodás és a hibák jellemzeték játékunkat. Az UTE megérdemelten nyert, nekünk pedig tovább kell lépnünk, hiszen holnapután újabb nehéz meccs vár majd ránk.

Győzelemmel köszöntötte új névadó szponzorát csapatunk az OB I középszakaszában. Az ősi rivális ellen az alapszakaszt tekintve pozitív (8-4) volt a mérlegünk, ám a Magyar Kupa meccseket is figyelembe véve (két vereség), 3 pont kellett, hogy újra magunk felé billentsük a mérleg nyelvét, az idei szezont illetően.

Ellenfelünknél nem fért be az öt légiós közé egykori csatárunk, Bobby Davis, ráadásul nem lehetett nem észre venni, hogy a harmadik sorban egy ifi korú csatár (Pichler Ádám) és egy kinevezett hátvéd (Szajbert Patrik) szerepelt. Mi újra négy sorral kezdtük a meccset, és remek támadásokat vezetve hamar fölényre tettünk szert. A hazaiaknak momentumok is alig volt, viszont a veszélyt teremtettek, akkor nagyot, de Budai Krisztián mindent fogott.

A húsz perc utáni 0-2 ettől függetlenül hűen tükrözte a játék képét, mert bár csak emberelőnyben sikerült gólt szerezni Jánosi Csaba és Feil Arnold révén, egyenlő létszám mellett is rengeteg helyzetünk volt. A második játékrészben előtérbe került a biztonság. Kivárásra játszottak a srácok, és ez sokáig, mondhatnánk pont az elégségéges ideig bizonyult jó taktikának.

Mert csak 0-4 után jöttek-jöhettek fel az újpestiek az emberelőnyeiknek köszönhetően. Addigra azonban már 0-4 állt az eredményjelzőn, Beau McLaughlin és Feil Arnold második gólja után. Az UTE rögtön kihasználta az első létszámfölényes helyzetetét, ám utána hiába volt előbb szimpla, majd dupla kétőerc előnyük, a harmad végér csak annyit értel el, hogy a friisen igaoét légiósuk, Fábry, végleges fegyelmivel hagyhatta el a jeget egy hosszdalmas reklamálás végén.

A szünet után egy emberelőny segíthetett volna újra lendületet venni, ám jött a kontra-kiállítás és egy kapott gól négy a négy ellen. A hátralévő időben így elsősorban a védekezésben jeleskedtünk, ami nem volt nehéz, mivel Budai Krisztián ma is remek napot fogott ki. A meccs vége előtt ráadásul ellenfelünk azt a hibát is elkövette, hogy a kapuslehozatalkor szándékosan előbb lépett a jégre a helyettes mezőnyjátékos, s bár a szabállyal ellentétben csak kisbüntetés lett a szankció, az utolsó pillantokra már nem maradt izgalom, ami az eredményt illeti.

A vereség biztos tudatában ugyanis Hetler okozott még némi felfordulást, midőn minden szembejövővel szabálytalankodott, s aminek az lett a vége, hogy Marko Hucko végleges fegyelmit érően küldte őt a jégre. Bár az UTE a meccs végén volt aktívabb és veszélyesebb, mégis talán az döntött s két gárda között, hogy a mieink voltak a frissebbek, s a mienk játszották a játékot az elejetétől.

Pihenni továbbra sincs idő, a két csapat szerdán újra találkozik, immár Pesterzsébeten.

Szergej Oreskin:
Gratulálok a fiúknak! Ma újra csapatként küzdöttek a jégen, végigvolgozták a meccset és főleg az első két harmadban remekül is játszottak. Van egy jó kapusunk, van négy sorunk, a védekezésünk remek, a gólfelelőseink betalálnak, amikor pedig ezeket elmondhatom, akkor győzelnek örülhet a lelkes Fradi-tábor. Szerdán egy újabb meccs jön, amit mulláról kezdünk, de ugyazazt az eredményt szeretnénk elérni, mi ma!

"A Trio Trenddel kötött megállapodásunk részben véget ért. Mindkét fél elegédetett volt, így ez a cég is megmarad a támogatók körében, mi több, az ő közreműködésük is kellett ahhoz, hogy tető alá hozzuk az új megállapodást. A Corner Cash Készpénz Zrt-vel kötött szerződés eredményfüggő juttatást tesz lehetővé és a reménybeli sikerek esetén egy hosszútávú együttműködés kezdete is lehet."